A novemberi Climategate-botrány csak a jéghegy csúcsa volt. A tudósok munkájának hiányosságaira jogosan rámutató, leleplező írások és az őket támadva valótlanságokat állító, csúsztató cikkek egyaránt sorra jelennek meg a világsajtóban - mindnek a globális felmelegedést bizonygató klimatológusokat lejáratása a célja. Két ilyen nagy visszhangot kiváltó cikket nemrég utólag vontak vissza az azokat publikáló lapok és bocsánatot kértek az érintettektől. Kinek mikor van és nincs igaza? Tekinstük végig a Climategate-botrányhoz hasonló sajtóügyeket.

A brit vizsgálóbizottság arra a konklúzióra jutott, hogy a tudóscsoport valójában nem másított meg tudományos adatokat. Mint ismeretes, 2009 novemberében a világsajtóban kipattant a hír, hogy neves klimatológusok egy hacker által ellopott és megszellőztetett email-kommunikációja arra engedett utalni, a szakemberek igyekeztek eltúlozni az éghajlatváltozás tényét és azt, hogy a természeti folyamat okozója az ember. Zöld csoportok úgy látták, a koppenhágai Klímacsúcs előtt történt hacker-támadással a klímaegyezményt próbálták meghiúsítani az ellenérdekeltek.

Magbank már létezik az Északi-sark közelében, arra az esetre, ha egyes növényfajok a természetes élőhelyükön kipusztulnának. Újabban a korall-zátonyok mintáinak megőrzésén fáradoznak tudósok: Angliában kezdi meg működését az első korall-bank.

10,5 millió dolláros büdzséjű, új kutatási program foglalkozik a napraforgók géntérképével. A Van Gogh által művészi halhatatlanságba repített, sárga szirmú növények sokkal többre képesek, mint a ropogtatnivaló "szotyi" produkálására. Elvégre a napraforgó-növénycsalád 24 000 különféle fajból áll.

A tudósok szállítmányozási vállalatok hajóira szereltek kémiai szenzorokat. Az általuk nyert adatokat a vízhőmérséklet-mérésekkel és a műholdas megfigyelésekkel kombinálva pontosabb képet alkothatunk arról: mikor ér el katasztrofális szintet a légköri szennyezettség. Az óceánok ilyen értelemben riasztórendszerként működhetnek az emberiség számára.

Nyolcadik alkalommal adták át az Akadémiai Talentum Díjat és Művészeti Díjat, amelyet a Kenyeres Sándor üzletember által létrehozott Közép-Európai Tehetségkutató Alapítvány ítél oda 2002 óta. Négy ifjú tehetség vehette át a 20 000 euróval járó elismeréseket a Magyar Tudományos Akadémián tartott ünnepségen.

Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter és Eleni Tsakopoulos-Kounalakis, az Amerikai Egyesült Államok (USA) nagykövete 2010. február 4-én tudományos és technológiai (TéT) együttműködési megállapodást írt alá. A megállapodás lehetővé teszi, hogy Magyarország megerősítse tudományos és kutatás-fejlesztési partnerségét az USA-val, közös kutatás-fejlesztési programok, illetve vállalkozásaink innovációs együttműködésének ösztönzésével.

Megszokhattuk, hogy a klímaváltozás mértékét és hatását hőmérséklet-emelkedésben adják meg, a tengerszint várható emelkedésében, vagy a fenntartható életmódhoz szükséges befektetések volumenében. De hogy kilométerben is lehet mérni az éghajlatváltozást, az újdonság. Pedig egyszerű a magyarázat: az éghajlati övek elmozdulását írják le e mértékegységgel.

Az évtizedre visszatekintő rangsorolás, az események, innováció és új ismeretanyagok összegzése afféle korszakvégi megszokás és rutin. Mostanában sorra jelennek meg ilyen összesítések a legkülönfélébb témákban. A Discovery News az elmúlt tíz év legjelentősebb tudományos felfedezéseit rangsorolta.

Miközben Magyarországon nincs világos terv a hazai természettudományos lehetőségek kiaknázására, tudósaink kiválóan teszik a dolgukat - legalábbis ezt igazolja az a kiemelkedő siker, amiben fiatal kutatóink az Európai Anyagkutatási Társaság (European Materials Research Society, E-MRS) múlt héten Strasbourgban tartott rendezvényén részesültek.

Egy nap a tudósok helyére léphetnek a számítógépek. Elkészült a világ első olyan robotja, ami képes emberi segítség nélkül tudományos felfedezésekre jutni.

Több mint másfél méter vastag jégréteget védtek meg az olvadástól milánói tudósok egy négy milliméter vastag anyaggal az egyik síparadicsomban.