Olyan anyagot kísérleteztek ki a Stanford University kutatói, mely a házak tetejére helyezve egyenesen az űrbe lövellné a városi forróságot. Ezzel a légkondicionálás igénye is csökkenne, s rengeteg energiafogyasztást és üvegházgáz-emissziót lehetne megtakarítani.

Hogy állunk az üvegházgáz-kibocsátás csökkentéséért folytatott harcban? És elegendő-e e limit betartása ahhoz, hogy megfékezzük a természetben végbemenő folyamatokat, mint amilyen a tundra metánban gazdag jégtakarójának felolvadása vagy a melegedő tengerek karbonelnyelő képességének csökkenése? Az ENSZ konkrét válaszokat kínál.

A NASA tudósai szerint a Déli sarkkör nyugati jégrétegének olvadása elérte azt a szintet, ahol már visszafordíthatatlan a folyamat. Olyan sebességű itt az olvadás, ami a világon sehol másutt nem tapasztalható. A tengerszint-emelkedés is nagyobb lesz, mint eddig gondolták.

A szolárcellákat felturbósító ásványkategória neve perovszkit. Nem elszigetelt felfedezésről van szó: az anyagot több egyetemi kutatói csoport is hasznosította Oxfordban, Illinois államban és Szingapúrban. Akár napelemes képernyő is lehet belőle.

A családi származást és rokoni kapcsolatokat kimutató géntesztek után a piac rámozdult a betegségekre való hajlamot azonosító DNS-tesztekre. Ezek megbízhatóságát azonban kétségbe vonják a szakemberek. A Google által pénzelt 23andMe cég géntesztjeit egyenesen betiltották az amerikai hatóságok.

A klímapolitika célja, hogy a globális éghajlatvédelmi egyezménnyel 2 Celsius-fokban maximálja az ipari forradalom utáni felmelegedés mértékét. Tudósok most mégis azt mondják: 1 Celsius-fokot kellene csak engedni, mert azon felül már elszabadul a (klíma)pokol.

A globális felmelegedés olyan drámai lesz, hogy a leghidegebb évek is melegebbek lesznek, mint a múlt legmelegebb esztendői. Ha üvegházgázok koncentrációja tovább nő a légkörben, 2047-re melegebb lesz az átlaghőmérséklet mint az 1860 és 2005 között uralkodó átlag. Ha a klímapolitika működik, legfeljebb 2069-ig lehet késleltetni a drasztikus az éghajlatváltozást.

A kultikus rajongás által övezett amerikai szerzői filmes, Jim Jarmusch a Thesszaloniki Filmfesztiválon éles szavakkal szólalt fel a fosszilis gazdaság, s a "rejtetten fasiszta" multik ellen és Nikola Tesla (1856-1941) találmányai mellett.

Immunerősítő és szívinfarktust megelőző tápanyagokkal nyomnák tele a génmódosított növényeket a biomérnökök. Vajon elterjed-e a GMO-élelmiszernövények új generációja az unióban?

Az EU vezetői már elismerték, hogy a 2010-es biodiverzitási célkitűzéseket nem képes teljesíteni Európa. A fajpusztulást tehát nem sikerült lassítani. Pedig olcsóbb annak megelőzése, mint a kihalt területek újbóli benépesítése.

Egy nonprofit aktivista szervezet követeli, hogy a Nestlé ne sajátítsa ki a kerti katicavirág, illetve feketekömény néven is ismert virágot azzal, hogy szabadalmakat jegyeztet be rá világszerte. A svájci élelmiszer-ipari multi közleményben tagadta, hogy ilyet tenne, mondván „csak” a növényből kinyerhető anyag egyik molekuláját védetik le az élelmiszer-allergiák orvoslása érdekében...

Női DNS-t találtak a bostoni maraton helyszínén felrobbant bomba maradványain, ám ez gyakorlatilag akárkitől származhat, aki a közelben volt, legyen az áldozat vagy bűnelkövető. Mi mindenre jó még a génteszt? Nemcsak őseinket találhatjuk meg, de a jövőnket is valószínűsíthetjük vele. Akár 100 dollárért.

2010-ben már közel sem érdekelte annyira a klímaváltozás kérdése az amerikai közvéleményt, mint 2008-ban, Obama megválasztásakor. A 2012-es esztendő hurrikánjai és aszályai miatt azonban újra hinni kezdtek abban, a klímaváltozás igenis valóság, derül ki egy új közvélemény kutatásból.

A maláriát és gombás megbetegedéseket okozó mikroorganizmusok meglepően jobban alkalmazkodnak a hőmérséklet-változásokhoz, mint az állatok, amelyek sejtjei táplálják őket, derült ki egy új tudományos kutatásból.

A napkitörésekre ciklikusság jellemző, 2008-2010 viszonylag gyenge időszak. Nem véletlen, hogy ekkor jöttek a zord telek, melynek következtében a Párizst és Londont összekötő Csalagút is lezárásra került a berendezések fagyása és meghibásodása miatt. Tudósok kimutatták az összefüggést a napfolt-tevékenység és a földi időjárás között.

Egész irodalma van a virágok érzékeny érezelmi életének. Tudjuk, hogy gyorsabban nőnek Mozart-zenére, mint heavy metallra, és hogy ellenérzéssel vagy tetszéssel viseltetnek egyes emberek iránt. Hamarosan a reptérek is hasznosítják a növényekből kibocsátott élettani jeleket.

A növények megkötik és leveleikben, száraikban, törzsükben tárolják a széndioxidot. Tudósoknak sikerült úgy megváltoztatni egyes fajták génállományát, hogy növeljék vele a növény széndioxid-megkötő képességét. Újabb eszközt nyertünk ezzel a klímaharchoz?

Persze nem holnap, vagy jövőre, hanem az évszázad végére. A mérsékeltebb sarkköri éghajlathoz szokott fák akár félezer kilométerrel északabbra is kinőhetnek mintegy 80 év múlva, állítják a tudósok. E lehetőség hátterében természetesen a globális felmelegedés áll.

A vízügyek nemzetközi hírű szakértője, Peter Gleick, akivel a Piac és Profit februári számában közöltünk exkluzív interjút, a héten bevallotta: e-mailben másnak adta ki magát, hogy hozzáférjen klímaszkeptikusok munkájáról szóló benső, bizalmas információkhoz, melyben az ő munkáját is kritizálták. A botrány megrengetni látszik az eddig feddhetetlen Gleick reputációját.

Az egyetemi és gazdasági szféra való új típusú, hatékonyabb együttműködésének kérdéseit járja körül, az Országos Innovációs nap, különös tekintettel a legújabb kutatási-fejlesztési irányok kis-, és középvállalkozások életében betöltött lehetséges szerepére.

A szakértők legóvatosabb becslései szerint az északi féltekén felolvadó permafrost annyi üvegházgázt juttat hamarosan a légkörbe évente, ami megfelel a jelenlegi ÜHG-összkibocsátás 15 százalékának. Az alaposabb jövőszimulációk azonban 35 százalékot is elképzelhetőnek tartanak.

Az éghajlatváltozásból eredő természeti jelenségeket, az ökoszisztéma folyamatainak változásait, valamint ezek életvitelünkre gyakorolt hatását tekintették át rangos szakértők a Piac és Profit II. Fenntarthatósági Csúcsán.

Természettudósok, biológusok és mérnökök évek óta beszélnek a pókselyem lehetőségéről. A matéria piacra dobása előtt azonban egy fontos akadály áll: a pókok nem szőnek annyit ebből az anyagból, mint a selyemhernyók a selyemből.

Klímatológusok a Nature című szakfolyóiratban közzétett tanulmánya szerint már ebben az évszázadban a várt 2 Celsius fokos melegedésnél nagyobb lesz a hőmérséklet változása Földünk egyes pontjain.  

A világon elsőként az Európai Unió fogalmazta meg azt, hogy mi az a nanoanyag. A bejelentés fontos lépés a polgárok magasabb szintű védelmében, hiszen egyértelműen meghatározza azokat az anyagokat, amelyek az egyes szakterületek szabályozása során különleges bánásmódot igényelnek. 

Interjú Oláh György Nobel-díjas kémikussal, a globális felmelegedés problémájára is megoldást kínáló, nagy érdeklődést kiváltó direkt metanolos tüzelőanyag-cella kidolgozójával, aki idén megkapta a Széchenyi-nagydíjat. 

Az erő, amellyel meztelen talpunk járáskor a földet éri, éppoly egyedi, mint ujjlenyomataink, vagy a többi biometriai, a direkt személyazonosítást lehetővé tévő módszerek, mint a DNS-, a tenyérlenyomat-, a szivárványhártya-, az ideghártya- és a hangazonosítás - állítják japán kutatók, akik a Royal Society Interface brit tudományos folyóiratban tették közzé eredményeiket.

Mindössze egy molekulából áll a világ legkisebb villamosmotorja, amelyet az Egyesült Államokbeli Tuts Egyetem vegyészei hoztak létre. A parányi motorról, amelynek mérete 1 nanométer (a méter milliárdod része) a Nature Nanotechnology online kiadásában jelent meg tanulmány. A korábbi legkisebb molekuláris motorok mérete meghaladta a 200 nanométert.

A legidősebb famintákat azonosították amerikai és belga tudósok, akik szerint a fák a feltételezettnél tízmillió évvel korábban fejlődtek ki. A "fás" szerkezet nem arra szolgált, hogy a növények magasabbra nőjenek, hanem hogy hatékonyabban nyerjék ki a vizet, tápanyagokat a talajból.

Hét nagy inaktív vulkán terül el óceánjaink fenekén, melyek megkövesedett anyaga tulajdonképpen nem láva, mint a többi vulkáné, hanem aszfalt, vagyis megkövesedett őskori olaj. E mélyrétegekből azonban nagy mennyiségű metángáz kerül a felszínre, ami a széndioxidnál húszonegyszer károsabb hatású üvegházgáz.

Új vívmányt fejlesztenek ki a világkereskedelem alapköveinek számító nagy uszályok üzemanyagfelhasználásának csökkentésére. A megoldás a vízzel érintkező felület módosításában rejlik: a vízi növényt utánzó burkolat csökkenti az ellenállást.

Az idősödő agyban gyengébbek a kapcsolatok az idegsejtek hálózatában és kevésbé erőteljes a neuronok kisülése, ám meglepő módon megfordítható a folyamat - állapították meg amerikai kutatók.

Nemzetközi együttműködésben elkészült a burgonya komplex genetikai állományának leírása: az eredményt a Nature tudományos magazinban tették közzé. Összesen 26 kutatóintézet vett részt a világon legnépszerűbb zöldség genomjának leírásában. A szakértők szerint az eredmény hozzásegíthet, hogy életerősebb, nagyobb tápanyagtartalmú fajtákat fejlesszenek ki. Jelenleg 10-12 évbe telik egy új burgonyafajta kifejlesztése, de a genom információinak felhasználásával drámaian csökkenthető az új változatokhoz szükséges idő és anyagi ráfordítás.

 Az antarktiszi tápláléklánc alapját képező garnélaszerű krillek jelentős mennyiségű vasat juttatnak a Déli-óceánba, a vas trágyaként hat a fitoplankton növekedésére, ezáltal növeli az óceán szén-dioxid-megkötő képességét - fedezte fel egy nemzetközi kutatócsoport.

Magyarország egyes területei - ezen belül például Alföld északi része - a tektonikai mozgások miatt az elmúlt 30-40 évben 15-16 centimétert süllyedtek, miközben például az Északi-középhegység emelkedik. A nagy területű mozgásokat közvetlenül nem érezzük, de árvízi szempontból a jelenség fontos, mert a Vaskapu nem süllyed, így lelassulhat a Kárpátokból érkező víz kifolyása.

A felvételi adatokból jól látszik, hogy évek óta a gazdasági, a turisztikai és a marketing szakok a legnépszerűbbek a pályaválasztás előtt álló fiatalok körében. Az állásbörzék tapasztalatai azt mutatják, hogy hatalmas a túlképzés a jogi valamint a bölcsész pályákon, míg műszaki végzettséggel rendelkező fiatalok iránt nagy a kereslet a munkaerőpiacon. A 2011-es felsőoktatási felvételi időszakban mindössze kilenc diák jelentkezett fizika szakra az országban.

Befejeződött a washingtoni kormány által elrendelt vizsgálat, mely az amerikai Óceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA)  tudósainak részvételét elemezte a globális felmelegedésről szóló adatok kezelésében. Az ellenőrök nem találtak bizonyítékot arra, hogy a szakemberek manipulálták volna kutatási és mérési adataikat.

A hőmérséklet az Antarktikán 3 Celsius fokkal melegedett az elmúlt 50 évben. Korunkban tíz évente átlagosan 2,5 centiméterrel növekszik a tengerszint. A tudóstársadalom sokáig abban a hitben élt, hogy Grönland az északi sarkkörön és az Antarktisz a déli pólusnál évezredek vagy évszázadok alatt fogja elveszteni jégtakaróját. De az elmúlt két évtizedben nyert kutatási adatok már ebben az évszázadban legalább 18 centiméteres tengerszint-emelkedés várható, állítja az ENSZ Klímatanácsa (IPCC). A többi "forgatókönyv" jóval drasztikusabb változásokat jósol és visszafordíthatatlan olvadásról beszél.

A korallszigetek állapotát vizsgálva kimutatták, hogy az Atlanti-óceán áramlatai jócskán megváltoztak az elmúlt 40 évben. Biokémikusok és óceanológusok lehetségesnek tartják, hogy ez is szerepet játszik a zordabb telek és a szárazabb nyarak kialakulásában.

A Földön létező 380 000 féle növényfajnak közel egyötöde áll a kihalás szélén. Ezt állítják a Londoni Természettörténeti Múzeum Botanikus Kertje és a Természetvédelmi Nemzetközi Egyesülés (IUCN) szakértői, akik 5 évig tartó kutatás eredményeit tárták a nyilvánosság elé.

Új modelláló eszközt fejlesztenének, hogy megismerjék, milyen döntések kellenek egy fenntartható társadalom létrejöttéhez. A genfi CERN részecskegyorsítójához hasonlóan tudásgyorsítónak hívnák azt a még csak tervként létező szuperkomputert, mely a globális társadalom és az ökoszféra viselkedését szimulálná. A FuturICT csoport egyelőre befektetőket keres a projekthez: tíz éves ütemben 1,3 milliárd dollárra lenne szükség a szuperkomputer megépítésére.

A felmelegedést és a hidegrekordokat megdöntő zimankót nem igazán hozzuk összefüggésbe, tudósok mégis állítják: az olvadó sarkköri jégtakaró okozza az időjárási körülmények hagyományos alakulásának, viselkedésének felborulását.

Arzénból táplálkozó baktériumot azonosítottak a kaliforniai Mono sós tó üledékes rétegében amerikai kutatók, akik szerint a baktérium a foszfor helyett építi be többek között fehérjesejtjeibe, valamint örökítőanyagába a mérgező nehézfémet.

"A piacgazdaság intézményeit megvalósítottuk, de a technológiai, s mögötte tanulás- és tudás rendszerváltása nem történt meg." - fogalmazott a november végén megtartott Első Magyar Fenntarthatósági Csúcson Hámori Balázs, a Corvinus Egyetem professzora.

A Greenpeace újabb 20 mérési eredményt tett közzé. A pormintákat több mint egy hétig gyűjtötték az ipari katasztrófa sújtotta Kolontár térségében. A Greenpeace a minták alapján meg tudja erősíteni, hogy az egészségügyi veszélyek minimalizálódtak az első hetekhez képest. De még mindig sok a teendő.  

A természetes táplálékláncot nemcsak az borítja fel, hogy az üvegházgázokkal erősen szennyezett légkör nagyobb terhelést ró az óceánokra, amivel elsavasítja őket és így nem tudnak kellő alapanyagot biztosítani a meszes páncélú élőlények vázképzéséhez. Az oxigénhiány miatt immár ország-nagyságú területeken keletkeznek "halálzónák", ahol nem képesek megélni a tengeri állatfajták. Összterületük Németországéval  vetekszik. A fenti okok miatt bűzlő óceán ennek tetejébe még meg is zavarja a fiatal vízi élőlények érzékelését, eligazodó képességét, amivel kiszolgáltatottá válnak a nagy ragadozóhalak támadásának, derült ki egy új tanulmányból. Újabb veszély leselkedik a tengeri tápláléklánc egyensúlyára?

Út a jövőbe" címmel indított közös előadássorozatot 2010. október 28-án a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) és az IBM. A hat egymást követő csütörtökön zajló előadások a magyar gazdaság lehetőségeiről és a vál­lal­ko­zások versenyképességét segítő, új technoló­giákról szólnak. A nyitóelőadást Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, valamint Pongrácz Ferenc, az IBM Magyarország megbízott vezérigazgatója tartották.

Albert Einsteinnek igaza volt, amikor 100 évvel ezelőtt azt állította, hogy az idő relatív és minél magasabban tartózkodik valaki a tengerszint fölött, annál gyorsabban öregszik. Az einsteini relativitáselmélet szerint csupán egy valódi állandó létezik, a fény sebessége, vagyis az idő a mozgás sebességétől, vagy a magasságtól függően gyorsabban, illetve lassabban telhet. Amerikai tudósoknak sikerült ezt igazolniuk, s a kísérlethez egy hihetetlenül pontos atomórát használtak, amelynek pontatlansági mutatója: 1 másodperc 3,7 milliárd év (durván ennyi ideje létezik a Föld) alatt.