A preventív genetika lényege, hogy kimutatja a betegségre való hajlamot és a kór kialakulásának megelőzésre koncentrál. A jövőbeli valószínűségek minden egyes pillanatban változnak tetteink következményeiként. Az egészségromboló életmód ebbe éppúgy beletartozik.
A teszteredmények valahogy így hangzanak: "Neurológiai betegségek, 60%-os valószínűség, szívrendellenesség 20%, mániákus depresszió, 42%, várható élettartam, 56 év", stb. A 2000-es évek közepe óta már hozzáférhetők a polgárok számára olyan tesztek, melyek ilyen jóslatokba bocsátkoznak. Elég egy kis köpettel szolgálni, s a nyálból kimutatják az eredményt, vagy megpiszkálni a szájüreg bőrfelületét egy fogkefeszerű eszközzel, mely bőrsejteket ragad magával, amikből szintén kimutathatók a genetikai hajlamok. Az ilyesfajta szolgáltatások ára már csak 99 dollárnál kezdődik. Külön ipara van a származást és rokonságot kimutató teszteknek.
A sajtó -akárcsak a sci-fi irodalom, vagy például a Gattaca című film- már felvette a veszélyt, hogy ezek a fajta génteszt eredmények akár állásinterjúk részévé is válhatnak. A genetikai diszkrimináció intézményesülhet.
Vannak megfigyelők, akik a FDA döntését alattomos húzásnak tartják, mely könnyen pontot tehet a közvetlen, fogyasztók számára árusított betegségjósló géntesztek bizniszére. Volt olyan kommentátor, aki a döntés mögött azt a beidegződést véli felfedezni, hogy az egyszeri polgárra nem lehet rábízni saját egészségi adatait, egy orvos jelenléte is szükséges annak megmagyarázásához, nehogy a tesztet megrendelő alany az eredmények láttán elhamarkodott döntésekre ragadtassa magát, rossz gyógyszereket szedjen, eredeti szándékától eltérve más szakmát válasszon, netán öngyilkos is legyen.
Az sem hasznos, ha egy betegség esélyéről alacsonyabb százalékértéket adnak, mint a valós veszély, mert ezzel az egyén éppen a korai védekezés lehetőségét ragadják el, ha például ezután nem megy el évente tüdő- vagy mellrák-szűrésre.
A génteszt-pártiak azt vallják, minden embernek joga van tudni genetikai hajlamait és ennek ismeretében kialakítania életmódját, testmozgását, étrendjét, stb.
Ugyanakkor a BBC-nek a témáról író újságíró felidézte, hogy a Sunday Times brit hírlapnak készülő cikke számára miként küldött 2008-ban tesztet két vállalkozásnál is. A DecodeMe 91%-os esélyt jósolt a zöld hályog kialakulására, míg a 23andMe azt az eredményt közölte, 3,6-szor nagyobb az esélye e betegségre, az átlagnál. A brit GeneticHealth 4-szeres esélyt jósolt a zsurnalisztának Alzheimer kórra, míg a decodeMe 74%-os valószínűséget. Az emberi géntérkép megalkotója, Craig Venter, valamint jó pár kollégája szintén több vállalkozásnál (23andMe és Navigenics) teszteltek 2009-ben és ugyancsak eltérő, ellentmondó eredményeket kaptak.
A géntesztek rendelői körében a Harvard Medical School kutatói által végzett vizsgálatból kiderült, hogy a megkérdezettek 40%-a változtatott életmódján a teszteredmények miatt. (Például az irodai munka is tartogat veszélyeket az egészségünkre.) Csak 1%-uk konzultált az eredményekről orvossal.
A jövő
A fogyasztók számára hozzáférhető tesztek az SNP-t vizsgálják, mely legfeljebb egymillió genetikai variánst tud figyelembe venni. Az új technológiák (Whole Genome Sequencing, WGS) azonban hatmilliárd variánst tesznek elemzésük tárgyául. Ennek ára azonban 5000 dollár. Szakemberek lehetségesnek tartják, hogy a közeljövőben 1000 dollárra lehessen levinni a teszt árát. Ezen az árszinten már elképzelhető, hogy a gazdagabb nyugati országokban az egészségbiztosítási rendszerben is fedezni tudják a tesztelés költségét.
Napjainkban sokan a terhesség előtt és alatt tesztelik 400-féle génmutáció előfordulását 599 dollárért a San Francisco-i Counsylnál, hogy milyen rendellenesség átörökítésére van esélyük. Könnyen lehet, hogy maholnap az emberek csak azzal fekszenek össze gyereknemzés céljából, akik nem duplázzák meg saját betegség-átörökítő képességüket. A pénzéhes házasodás után itt lesz a généhes párkeresés...
