A leletekről a Science-ben jelent meg tanulmány. Az egyik minta a kanadai New Brunswickban került elő és 397 millió éves, a másik Franciaországban és 407 millió éves. Nem csupán a legkorábbi ismert fákról van szó, hanem mindkét fosszília az egyedfejlődésük igen korai szakaszában lévő növényektől származnak: magasságuk alig éri el a 20 centimétert, törzsük hossza 12 centiméter, vastagsága pedig 3-5 centiméter. Sokkal inkább emlékeztetnek valami fűfélére, mintsem fára.
A minták keresztmetszetét elemezve a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a "fás" szerkezet a közkeletű elmélettel szemben nem arra szolgált, hogy a növények magasabbra nőjenek, hanem hogy hatékonyabban nyerhessék ki a vizet és a tápanyagokat a talajból. Ezt elsősorban a sejtek elrendeződése biztosította, különösen azoké a hosszúkás sejteké, amelyek több évgyűrűt is összekapcsoltak.
Egyfajta sugaras, belülről kifelé haladó szerkezet alakult ki, amely igen hasonlatos a mai fákéhoz. Mivel ezeket a struktúrákat nagyon apró, s igen fiatal növényekben fedezték fel, aligha lehet állítani, hogy a nagyobb magasság elérését szolgálták.
"Ezek a növények a devon időszak korai szakaszában éltek, amikor csökkent a csapadék mennyisége. Így a növényeknek a túléléshez gyorsan alkalmazkodniuk kellett a megváltozott körülményekhez" - magyarázta a kutatásokat irányító Philippe Gerienne, a Liége-i Egyetem tudósa.
