A Solanum tuberosum elnevezésű burgonyafaj genomja meglehetősen komplex, ezért a vártnál tovább dolgoztak megfejtésén. A genomban 39 ezernél több fehérjekódoló gén található; egy-egy kromoszómából négy azonos példánnyal rendelkezik, ehhez kapcsolódóan pedig minden egyes génből is négy kópiával, amelyek ráadásul meglehetősen nagy változatosságot mutatnak. Összehasonlításként: a legtöbb emberi sejtben két kópia van az egyes génekből.
A burgonya genomjában 12 kromoszóma található 840 millió bázispárral. A kutatók legfontosabb eredménye, hogy sikerült több mint 800 betegség-rezisztenciagént is azonosítaniuk. Köztük van például olyan rezisztenciagén is, amelynek ismerete segíthet a későbbiekben az 1840-es évek nagy ír burgonyavészét okozó fitoftóra (Phytophthora infestans) gomba elleni küzdelemben.
A burgonya-genom leírására alakult konzorcium (PGSC) 2006-ban kezdte meg munkáját. Intézeti tagjai voltak Argentínából, Nagy-Britanniából, Chiléből, Kínából, Indiából, Írországból, Hollandiából, Új-Zélandról, Peruból, Lengyelországból, Oroszországból és az Egyesült Államokból.
A burgonyát -amely a paradicsom közeli rokona- mintegy hétezer éve kezdték termeszteni Dél-Amerikában, ám ma már az Antarktiszon kívül minden kontinensen terem.
A burgonya föld alatt növekvő gumója ki van téve számos vírus, gomba és baktérium fertőzésének. A kutatók azt remélik, hogy a genom ismeretében új, ellenállóbb fajtákat fejleszthetnek majd ki.
Korábban 2005-ben készült el a rizs, 2008-ban pedig a kukorica génszerkezetének leírása.
