Elkészült a burgonya géntérképe: olcsóbb lesz a génmódosítás

Nemzetközi együttműködésben elkészült a burgonya komplex genetikai állományának leírása: az eredményt a Nature tudományos magazinban tették közzé. Összesen 26 kutatóintézet vett részt a világon legnépszerűbb zöldség genomjának leírásában. A szakértők szerint az eredmény hozzásegíthet, hogy életerősebb, nagyobb tápanyagtartalmú fajtákat fejlesszenek ki. Jelenleg 10-12 évbe telik egy új burgonyafajta kifejlesztése, de a genom információinak felhasználásával drámaian csökkenthető az új változatokhoz szükséges idő és anyagi ráfordítás.

A Solanum tuberosum elnevezésű burgonyafaj genomja meglehetősen komplex, ezért a vártnál tovább dolgoztak megfejtésén. A genomban 39 ezernél több fehérjekódoló gén található; egy-egy kromoszómából négy azonos példánnyal rendelkezik, ehhez kapcsolódóan pedig minden egyes génből is négy kópiával, amelyek ráadásul meglehetősen nagy változatosságot mutatnak. Összehasonlításként: a legtöbb emberi sejtben két kópia van az egyes génekből.

Burgonya

A kukorica, a rizs és a búza után a burgonya a negyedik leggyakoribb élelmiszernövény.

2007-ben 309 millió tonna termett belőle világszerte.

Kína a világ legnagyobb burgonyatermelője a maga éves 48 millió tonnás mennyiségével, ám fejenként Fehéroroszországban fogyasztják belőle a legtöbbet, 180 kilogrammot évente.

A burgonya genomjában 12 kromoszóma található 840 millió bázispárral. A kutatók legfontosabb eredménye, hogy sikerült több mint 800 betegség-rezisztenciagént is azonosítaniuk. Köztük van például olyan rezisztenciagén is, amelynek ismerete segíthet a későbbiekben az 1840-es évek nagy ír burgonyavészét okozó fitoftóra (Phytophthora infestans) gomba elleni küzdelemben.

A burgonya-genom leírására alakult konzorcium (PGSC) 2006-ban kezdte meg munkáját. Intézeti tagjai voltak Argentínából, Nagy-Britanniából, Chiléből, Kínából, Indiából, Írországból, Hollandiából, Új-Zélandról, Peruból, Lengyelországból, Oroszországból és az Egyesült Államokból.

A burgonyát -amely a paradicsom közeli rokona- mintegy hétezer éve kezdték termeszteni Dél-Amerikában, ám ma már az Antarktiszon kívül minden kontinensen terem.

A burgonya föld alatt növekvő gumója ki van téve számos vírus, gomba és baktérium fertőzésének. A kutatók azt remélik, hogy a genom ismeretében új, ellenállóbb fajtákat fejleszthetnek majd ki.

Korábban 2005-ben készült el a rizs, 2008-ban pedig a kukorica génszerkezetének leírása.