Mintegy 300 éve kísérleteznek a pókselyem textilipari használatával. Szó volt már róla, hogy ebből készítik majd a telekommunikációs kábeleket, vagy a golyóálló mellényeket.

A pókok ötféle selymet képesek előállítani, de kis mennyiségben, így ipari mértékű használatuk ki van zárva. Hacsak... Hacsak nem csinálnak valamit a pókokkal, amitől termékenyebbek lesznek. Pók-keltetők vagy -hízlaldák léte is elképzelhetetlen, mivel a soklábú egyedeknek élő rovarok kellenek tápláléknak.

A tudósok most azzal próbálkoznak, hogy a pók selyem-előállító képességét genetikailag átvinnék más organizmusokra (baktériumokkal, kecskékkel, növényekkel is próbálkoztak már), vagy laboratóriumban próbálják reprodukálni a pókok testében végbemenő folyamatot.

Az eddig mesterséges pókselyem-fajták azonban kevésbé hajlékonyak, elasztikusak, mint az evolúció évmilliói során kifejlesztett igazi pókselyem, és javarészt a polimerekre hasonlítanak. Vagyis a ma előállítható mesterséges pókselyem alig különbözik a nejlontól.

A selyem rostszerű fehérje, amit a selyemhernyó, a pók és néhány más rovar mirigyei állítanak elő. Laboratóriumi körülmények között eddig nem sikerült reprodukálni a természet-adta selyem talán legfontosabb tulajdonságát: hogy az állatban folyékony, de amikor kilép a testéből, megszilárdul.

Felturbózott selyem

Más kutatók az ember gyártotta termékekben 5000 éve használt hagyományos selymet igyekeznek módosítani, melynek forrása a selyemhernyó - könnyen tenyészthető és ráadásul vegetáriánus. Az Illinois-i és a pennsylvaniai egyetemeken folyó kísérletek olyan elektróda-sort eredményeztek, melyet hajlékony anyagra is fel lehet vinni. Ha ultravékony selyemre helyezik, ráhelyezhető az agyunkra.

A tudósok reményei szerint az epilepszia kezelésében jól jöhet ilyen eszköz. Laboratóriumban rácsozattal helyettesítenek bizonyos fehérje-összetevőket, hogy folyadékban felbomló selymet kapjanak, ami a gyógyszeriparnak válhatna hasznára, mint a pirulák külső felülete. A kutatók szerint az előállítási módszer "zöld" -vagyis kemikáliáktól és hevítéstől, melegítéstől mentes- mivel zömében víz és alacsony hőmérséklet kell hozzá. Akár mikroszkopikus nagyságú, egy-egy sejtnél nem nagyobb "pirulákat" lehetne létrehozni ily módon, melyek a véráramba kerülve engednék ki magukból a gyógyszert.

A legutópisztikusabb megoldások egyike olyan "metaanyag" kialakítása selyemből, amely befolyásolja az elektromágneses sugárzást. A testbe vitelük után ezek a kis eszközök pozíciója éppúgy feltérképezhető, mint a repülőgép a radaron, és képet adhatnak a benső anyagcsere-folyamatokról.