A latinul Nigella sativának nevezett virágra vonatkozóan a SumOfUs nonprofit szervezet online petíciót tett közzé áprilisban, és aláírásgyűjtésbe kezdett az interneten. A szervezet felhívásának tényéről a fősodorbeli médiumok, a vezető napilapok és hírügynökségek nem írtak a nyugati világban. Így a Nestlé cáfolatáról sem.

„Csak molekulákat” védetnének le

„2009-ben nyújtottunk be először szabadalmi igényt olyan molekulákra, melyek e virág magjából vagy más növényekből nyerhetők ki – közölte a Nestlé. – Kutatóink rájöttek, hogy a virág magjából kinyert timokinon (thymoquinone) stimulálja a test receptorait, melyek segítenek az élelmiszer-allergia kialakulásának megelőzésében." Érdekes, hogy a cég nem nevezi meg pontosan, milyen más növényekre terjeszti ki a szabadalmát. (A Nestlé ezek után felsorolta, hogy tiszteletben tartja a biológiai sokszínűségre vonatkozó 2010-es nagoyai jegyzőkönyvet és az 1992-es megállapodást is.)

A kérdés már csak az: ha egy vagy több növényből kivonható anyagot – pontosabban annak egy bizonyos célra irányuló hatását – egy multi saját felfedezéseként jegyeztet be, azzal korlátozza-e a növény szabad alkalmazását? Nehéz lenne megmagyarázni, hogy a válasz nemleges... Maga a Nestlé is elismeri: a szabadalom „nem venné elejét a virág használatának bármilyen más célból, beleértve a hagyományos és természetes gyógyírként való alkalmazását".

A SumOfUs azonban úgy látja, a Nestlé globális monopóliumot akar elérni az emberiség történetében jó ideje gyógynövényként használt virággal kapcsolatban. Ha a szabadalmat jóváhagyják, az jogalapot adhatna a Nestlének arra, hogy perek garmadáját indítsa el a világ minden táján. A szervezet azt is hangsúlyozta, hogy „a Nestlé eszement szabadalmi kérelme előtt a fejlődő országokban – például Pakisztánban és Egyiptomban – már számos kutató publikált tanulmányokat a növény gyógyhatásáról, amit a Nestlé most sajátjának tekint". A Nestlé válasza az ilyesfajta előzményekről mélyen hallgat, és nem tér ki arra, mennyiben különbözhet saját felfedezése más tudósok megállapításaitól. A genetikai kutatásokról, génmanipulációról itt olvashat bővebben.

„A Nestlé korábban is művelt már ilyesmit, 2011-ben a tehéntejet próbálták szabadalmaztatni hashajtóként annak ellenére, hogy egyes indiai írásokban évezredekkel korábban feljegyezték ez irányú hatását" – állítja a SumOfUs.

A vállalat erre a kijelentésre sem reagált közleményében...