A vegyészek butil-metil-szulfid molekulát alkalmaztak, amelyet rézfelületre helyeztek. Ez a molekula kénatomot tartalmaz a középpontjában, a szénatomok pedig két "kar" formájában "ágazódnak le": az egyik oldalon négy szénatom van, a másikon mindössze egy. Amikor a motor működésbe lép, a szénatomokból álló láncok a kénatom körül lendültek forgásba. Ezek a "karok" a következő kísérletek során akár "fogaskerékként" is működhetnek, és így a molekula más molekulákat is mozgásba hozhat - olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon, valamint a Tufts Egyetem honlapján.
Forrás: sxc
Molekuláris motort már korábban is hoztak létre, de eddig vegyszerek hozzáadásával, vagy fénnyel működtették. Ez az első eset, amikor elektromos töltés indította be a molekuláris motort, amelyet a Tufts Egyetem csúcstechnológiájú berendezése, az alacsony hőmérsékletű pásztázó alagútmikroszkópjával hozták működésbe; a töltést az eszköz pásztázótűjével továbbították. (A Kecskeméti Főiskola GAMF csapata új rekordot állított fel, amikor egyetlen liter üzemanyaggal 2277 kilométert sikerült teljesíteni.)
A parányi meghajtószerkezet alkalmazást nyerhet az orvostudományban, a nanotechnológiában, ám ehhez meg kell oldani, hogy magasabb hőmérsékleten is szabályozni lehessen a forgási sebességét. Jelenleg 5 Kelvin (-268 Celsius) fok az optimális működési hőmérséklet, amelynél a motor másodpercenként 50 fordulatot tesz. 100 K (-173 Celsius fok) esetében másodpercenként már több mint egymillió forgást végzett a molekuláris motor.
