Az emberi civilizáció által évente kibocsátott 9 milliárd tonna üvegházgáznak valamivel több mint a felét, 5 milliárd tonnát képesek megkötni a fotoszintézissel élő növények. A maradék üvegházgáz-hatást keltő gázként marad meg légkörünkben. De van rá mód, hogy növeljük a természetes karbon-ciklus kapacitását, állítják a Lawrence Berkeley National Laboratory kutatói. (Fehér tetők építése nagyban segíti a városi hősziget effektus csökkentését - mutatták ki amerikai kutatók.)

A növények gyökerei hosszabb ideig tárolják a megkötött széndioxidot, akár évszázadokig is, vélik a szakemberek. Ha génmódosítással intenzívebbé teszik a fa fotoszintézisét vagy megnövelik a gyökerek kiterjedését, akkor jelentősen megugorhat a bioszféra által elnyelt CO2-mennyiség. (A szakértők legóvatosabb becslései szerint az északi féltekén felolvadó permafrost annyi üvegházgázt juttat hamarosan a légkörbe évente, ami megfelel a jelenlegi ÜHG-összkibocsátás 15 százalékának.)

Felturbózott fotoszintézis

A génmódosítás másik új trendje az etanol-növények túlélő képességét tágítaná: a tudósok szeretnék elérni, hogy több fajta is képes legyen zordabb körülmények között megélni, illetve eltűrni és asszimilálni a sós vizet, mint tápanyagforrást. Utóbbi irányzat az etanol-növények körének bővülését segíthetné elő.

Új becslések szerint a fotoszintézist végrehajtó növények évente akár 8 milliárd tonna széndioxidot is meg tudnának kötni, ha az új gén-innovációt és a hagyományos nemesítés bizonyos vívmányait sikerül elterjeszteni nemzetközileg. Az Egyesült Államokban azonban egyelőre törvényileg tiltott a növények etanol-gyártást célzó génmódosítása. (Új éghajlatvédelmi technológiát dolgoztak ki Angliában a széndioxid és más üvegházgázok eltüntetésére légkörünkből.)