Mióta James Watson és Francis Crick 1953-ban felfedezték a DNS kettős spirál-szerkezetét, nagy lépéseket tett előre a tudomány a gének kutatásában. 2003-ra elkészült az ember örökítőanyagának 3 milliárd ”betűjét” kisilabizáló géntérkép. Az USA-ban április 25-én tartották a Nemzeti DNS Napot, mely a géntérkép befejezésének évfordulóját ünnepli.
A DNS-t övező kutatások azonban már az 1860-as években is folytak, hiszen Friedrich Miescher volt az első, aki azonosította a nukleinsav létezését a fehér vérsejtekben, később ez kapta a dezoxiribonukleinsav nevet, írta a Nature Educationre hivatkozva a CNN.
Ma már többféle-fajta génteszt rendelhető az interneten. A postai úton érkező csomagba elhelyezett nyálminta visszaküldésével számos kérdésre választ kaphatunk. Hogy milyen betegségek kialakulására van esélyünk, hogy zsidó származásúak vagyunk-e, de -pereknél- ki lehet mutatni apaságot, és -bűnügyi esetekben- azt is, hogy bűnös-e az illető abban a cselekedetben, amivel megvádolták.
A génkutatás családfakutatásban is eredményesen használható. Akár 100 dollárért is megkaphatók az alapvető etnikai információk, sőt génjeinket összevetik az adott génvizsgáló cég adatbázisában található személyek genetikai adataival, hátha akad közöttük távoli rokon.
Történelmi rejtélyek megfejtése
Ha az ember hamvai hideg helyen őrződnek meg, génállománya évezredekig megmarad. III. Richárd egy Leicesterben lévő parkoló alatt megtalált földi maradványait azért tudták azonosítani nemrég, mert összevetették a csontjából kinyert genetikai adatokat a király lánytestvérének közvetlen leszármazottjának, Michael Ibsennek a génjeivel.
2009-ben hasonló módszerrel leleplezték le a magát Anasztázia hercegnő rejtélyét: kiderült, az uralkodó két gyermekét kivégezték, holott korábban élt a mendemonda, hogy valószínűleg megszöktek. (Ettől függetlenül még elképzelhető, hogy az állítólagos Anasztázia távolabbi rokon vagy az udvarban dolgozó személy lehetett, s ezért tudott oly sokat az uralkodó családról.)
Egészség-prognózis
Az embrió anyjától vett vér és apától nyert nyálminta alapján a szakemberek ki tudják mutatni, a magzatban milyen genetikai eredetű kromoszóma elváltozások vannak (pl. Down-szindróma, autizmus). A genetikusok a leendő intellektuális képességek és a fejlődési rendellenességeket is képesek kimutatni.
Az örökölt betegséghajlamok (pl. rák) detektálása szintén lehetséges. Ez azonban nem kőbe vésett szentírás, ”mindössze” azt jelzi, magas a kockázat, hogy az egyénben is kialakul egy nap a betegség. Ám életmódjával és szellemi állapotával sokat tehet ez ellen, hiszen a gének ”csak” hajlamossá tesznek. Kissé átköltve az istenes aforizmát: a gén tervez, ember végez. A kockázatok azonosítása a génteszt révén pontosan azt segíti elő, hogy az egyén tudatosan folytasson egészséges életvitelt.
Hízókúra, fogyókúra
Tudósok szerint a testsúly-gyarapodás és -csökkenés mértékére irányuló képességet is részben a gének determinálják. A Time magazin nemrég arról írt, hogy a test zsírfeleslegének 80 %-a genetikai hátterű.
