Egy tudományos vizsgálat során a korallzátonyokon élő két fajta, a bohóchal és a korallsügér lárváját tesztelték: az óceán megváltozott vegyi összetétele miatt mindkettő elvesztette abbéli képességét, hogy "megneszelje" a ragadozó halak érkezését. Sőt a ragadozók szagát tartalmazó víz felé vették az irányt - vesztükbe rohanva. Amikor pedig mindkét szagmintát megkapták, nem tanúsítottak preferenciát, mintha nem tudnának különbséget tenni a kettő között. A változás oka a tengerek savasodása.
Az életben maradáshoz szükséges képesség elvesztése miatt a kutatók becslése szerint ötször-kilencszer kevesebb lárva marad életben az erősen savas tengerekben, jelentette a Discovery News. "Nem a szaglás képességét veszítették el, hanem a szaglás megfelelő gyakorlását", magyarázzák a szakértők. A szervezetben sok folyamat függ össze a pH-értékkel, márpedig a megnövekedett pH-szint kihatással van az érzékszervi információk feldolgozására is.
Új óceáni viselkedéstan
A tengerek savasodása miatt átalakulóban van a halállomány viselkedése. Könnyen elképzelhető, hogy a fajkiválasztódás új szakasza következett el, amit ezúttal a klímaváltozás és az emberi környezetszennyezés indukál. Azok a halfajták fognak életben maradni a megváltozott körülmények között, melyek képesek egy más vegyi összetételű óceánban boldogulni. A tudósok már nevet is találtak a leleményes halakra: "toleráns lárváknak" nevezik a közeljövő életképes példányait.
Sok halfélére várhat kihalás a holnap tengerében. Nemcsak a menekülő-készségük forog kockán, hanem az élelem és a lakóhely megtalálására irányuló képességük. A jó hír az, hogy károsodás nem végleges, hanem a körülmények függvénye. A "normális" állagú vízbe helyezett lárvák ugyanis néhány nap múltán visszanyerték szaglásukat, számoltak be kutatók a pittsburghi Ecological Society of America konferenciáján.
Nitrogén-dús tenger: algaburjánzás
A mezőgazdaság növekedése növeli a nitrátokban gazdag állati ürülék és műtrágyák mennyiségét a talajvízben és a folyókban. Innen végül az ivóvízbe kerülnek: az EU szabályai szerint megengedett 50 milligramm/liter határt éveken át nem tudta betartani Franciaország, ezért 2001-ben bíróságra került az ügy. Csak 2007-ben találta úgy Brüsszel, hogy a párizsi vezetés meghozta a szükséges intézkedéseket a baj elhárítására.
Európa más pontjain azonban még mindig túllépések történnek, a talajvízben 15 százalékkal, a felszíni vizeknél 3 százalékkal. Több EU-tagország növelte mezőgazdaságát - aminek ökológiai lábnyoma is jelentősen nőtt. Németország, Lengyelország, Dánia a világ vezető sertéstermelői közé tartoznak.
A vizek nitrát-telítődésének eredménye, hogy a tengerpartokhoz közeli vizekben hatalmas algaburjánzások keletkeznek. A hullámok által partra vetett algaszövet rothadni kezd és mérgező hidrogénszulfidot áraszt magából. Ennek belélegzése halálos kimenetelű is lehet. Franciaországban egy tengerparton lovagoló személy emiatt elájult, lova viszont meghalt. Egy algaszállító teherautó sofőrje ugyancsak elhunyt, bár a kórboncnok nem állapított meg kapcsolatot a haláleset és a mérgező kipárolgás között (az özvegy újabb vizsgálatot kért).
A 2008-as pekingi Olimpián az egyik vitorlás versenyt majdnem tönkretette az alga-burjánzás, ám a hatóságoknak sikerült az utolsó pillanatban eltakarítani a zöld maszlagot. Az elmúlt években a természetes algásodást meghaladó esetekről számoltak be Angliában, Dániában, Hollandiában és Velence partjainál. Globális adatokat egyelőre nem gyűjtenek e kérdésben, írja az International Herald Tribune.
