A legmagasabb arzénszennyezést egy devecseri kútból vett mintában találtak: 4200 mikrogramm literenként. Az ivóvízre vonatkozó határérték mindössze 10 mikrogramm/liter. "Az eredmények alapján az arzénszennyeződés esetleges terjedésére oda kell figyelni a jövőben és a szennyezett kutakat mielőbb alaposan ki kell tisztítani. Felhívjuk a hatóságok figyelmét, hogy fordítsanak folyamatos, kiemelt figyelmet a térség talajvíz és ivóvízbázisának állapotára", mondta Szegfalvi Zsolt, a Greenpeace Magyarország vezetője.
A MAL Zrt. ipari szennyvizéből vett minta 2300 mikrogramm arzént tartalmazott, ami azért jelentős, mert az EU által megszabott határérték a szennyvízre mindössze 100 mikrogramm. A Greenpeace szerint ezen mielőbb változtatni kell. A másik elfogadhatatlan eljárás, hogy rendkívül magas lúgtartalmú szennyvizet engednek az átmeneti tározóba. "Mindenképp csökkenteni kell a szennyvíz és a vörös iszap lúgosságát, még mielőtt az ideiglenes kazettába engedik. Fényképfelvételekkel és mérésekkel rendelkezünk arról, hogy a katasztrófában nem érintett IX-es kazettából 12-13-as pH-jú anyag szivárog az Ajkát Kolontárral összekötő út mentén, amit átlagosan napi több köbméter sósavval semlegesítenek. Ha csak ennek a szennyvíznek a lúgosságát semlegesítik, az összes többi lehetséges méreganyag bármiféle szűrés nélkül
folyik ki a környezetbe", magyarázta Szegfalvi.
A szálló finomporból vett öt minta mindegyikében hét mérgező anyagot mutattak ki, köztük higanyt, arzént és ólmot, de mindegyik az elfogadott egészségügyi határértékek alatt volt. "Feltételezzük, hogy az ipari katasztrófa utáni hetek esőzése a növényzetről lemosta a vörösiszap nagy részét, és ezért úsztuk meg a nagyobb porszennyezést, valamint a toxikus por nagyobb távolságokra terjedését, de amíg a vörös iszap jelen van a zónában további folyamatos ellenőrzéseket kell végezni, hiszen az iszapból a por továbbra is felszabadulhat", tette hozzá Szegfalvi. A mintákat az osztrák Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal elemezte.
