Már korábban is napvilágot láttak becslések az éghajlati övek elmozdulásáról és a növényzet átalakulására gyakorolt hatásáról, de a tudósok ma sokkal gyorsabbnak jósolják ezeket a változásokat, mint ahogy 10 éve becsülték.
Egyre inkább kizöldül majd a tundra, s ahogy olvad a sarkövi jégtakaró, tápanyaggal telítődhet az eddig fagyott talaj, kedvezőbb környezetet biztosítva olyan növényeknek, mint a lucfenyő, és állatoknak, mint például a róka.
Elképzelhető, hogy a jeges, kietlen oroszországi és kanadai tundra mintegy fele átadja helyét egy növényekben dúsabb vegetációnak, vélik a szakemberek. Ez annyiban örvendetes hír lehet, hogy több fa fog nőni bolygónkon, de az erdőtüzek és a kártevők pusztításának esélye is fokozódik majd.
Az Északi-sarkon kétszer olyan gyorsabb a felmelegedés, mint a világ többi táján, mivel a napfényt visszaverő jégtakarók eltűnése miatt növekszik a vízfelület, ami -a jéggel ellentétben- magába szívja a napsugarakat, továbbgerjesztve a felmelegedést. A fagyott talaj (permafroszt) felolvadása is erősíti a föld melegedését. Oceanológusok és tengerkutatók szerint a Jeges-tenger 30-40 éven belül telesen jégmentessé válhat szezonálisan, a nyári hónapokban. Már most vannak olyan hetei az évnek, amikor zavartalanul üzemel a tengeri teherszállítmányozás az északi sarkkörön.
