Egyre gyorsabban vándorol a mágneses pólus Szibéria felé

Egyre gyorsul a Föld északi mágneses pólusának vándorlása. Alig húsz év alatt az ötszörösére nőtt a mozgás sebessége, ami már most is gondokat okozhat néhány rendszerben.

Egyre közelebb ér Oroszországhoz Földünk északi mágneses pólusa. A legfrissebb mérések szerint évi 55 kilométeres sebességgel vándorol keresztül a sarkvidéken – derült ki a Colorado Egyetem frissen közzétett méréseiből. Az állandó mozgás – napi 150 méteres sebességgel – gondokat okozhat néhány jelenlegi technológiában. Az Egyesült Államok Óceáni és Légköri Hivatala (NOAA) általában öt évente teszi közzé a pólus mozgásának adatait. Legutóbb két éve volt erre szükség, és idén azért, mert a mozgás egyre gyorsul. A pólus 2017-ben haladt át a nemzetközi dátumvonalon és mára már a kanadai terület szélén jár. Néhány éven belül Szibéria felé mutat majd az iránytű.

A mozgás egyre gyorsul: azt már 1831 óta tudjuk, hogy a pólus vándorol, azóta több mint 2300 kilométert „tett meg”. Azonban a 2000-es év környékén a korábbi 7-8 kilométeres évenkénti vándorlásról 15 km/évre ugrott, és mára elérte a most mért 55 km/éves sebességet. A korábbi becslések szerint akár kétezer évig is eltarthat a pólusok felcserélődése, azonban ezeknél a becsléseknél konstans sebességgel számoltak a kutatók. A jelenlegi számítások szerint akár 350-400 éven belül is végbemehet a pólusváltás – vagy ha tovább gyorsul a folyamat, akkor még rövidebb idő alatt.

Kép: Pixabay

Ezzel kapcsolatban problémák léphetnek fel például a tengeri navigációban. Ugyan a hajók többsége már csak kiegészítő technológiaként használja a mágneses pólust a GPS-navigáció mellett, de olyan hétköznapinak tűnő dolgokban is problémákat is okozhat, mint például a kifutópályák számozása. Az amerikai Légierő az északi mágneses pólushoz igazítja a kifutópályák számozását. Az alaszkai Fairbanksban a pólus elmozdulása miatt a korábban 1L-19R-ként jelölt kifutópályát immáron 2L-20R-re kellett átnevezni.

De az igazi baj az, hogy az első, 1840 körüli mérések óta állandóan gyengül a Föld védelmező mágneses mezeje, amely eltéríti a napból és a világűrből érkező töltött részecskéket. Egyes esetekben, amikor a Napunkból nagyobb mennyiségű ilyen részecske érkezik, a védelmező mezőben zavarok lépnek fel. Ezek a geomágneses viharok zavarokat okozhatnak a kommunikációban, az elektromos energiaellátásban és a műholdas rendszerek (GPS, kommunikáció, stb.) működésében. A mágneses mező gyengülésével a hatások erőteljesebbé válhatnak.

A Föld pólusváltása nem egyedülálló esemény, viszonylag sűrűn előfordult a földtörténeti korszakok alatt, mindazonáltal az elmúlt háromnegyed millió évben viszonylagos „nyugalomban” volt a pólus.

Sorsunk az Északi-sarktól függ
A Jeges-tenger ma már tele van műanyagszeméttel. Jégtakarói olvadnak és ebben az évszázadban végleg eltűnnek. Ez messzemenő következményekkel lesz nemcsak a tengerszintre, hanem a halállományra, a globális csapadékosságra és végső soron élelmiszerellátásunkra. Létünk kerül veszélybe, ha nem óvjuk meg a Jeges-tengert.

Véleményvezér

A világ legnagyobb gyarmattartója jelenleg Oroszország

A világ legnagyobb gyarmattartója jelenleg Oroszország 

Egykor önálló népek éltek a mai Oroszország nagy részén.
Hátul kullog Magyarország a diplomások számában

Hátul kullog Magyarország a diplomások számában 

A populizmus melegágya az iskolázatlanság.
Fülön csapták Orbán Viktor barátját

Fülön csapták Orbán Viktor barátját 

Az ellenzék ezúttal ártatlan.
Nőtt Ukrajna támogatottsága Európában

Nőtt Ukrajna támogatottsága Európában 

Az ukránok állnak győzelemre, legalábbis Európában.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo