Sorsunk az Északi-sarktól függ

2019. február 04. hétfő - 19:01 / Kriston László
  •    

A Jeges-tenger ma már tele van műanyagszeméttel. Jégtakarói olvadnak és ebben az évszázadban végleg eltűnnek. Ez messzemenő következményekkel lesz nemcsak a tengerszintre, hanem a halállományra, a globális csapadékosságra és végső soron élelmiszerellátásunkra. Létünk kerül veszélybe, ha nem óvjuk meg a Jeges-tengert.

Angolul Arctic Ocean, magyarul Jeges-tenger. Kisebb, mint az Atlanti-, a Csendes-, az Indiai- és a Déli-óceán. Ugyan óceánként tekintenek rá, valójában tenger nagyságú. Az óceánok vízmennyiségének mindössze 1 százalékát tartalmazza és az óceáni területeknek alig 3 százalékát teszi ki, hatása azonban mérhetetlenül nagy.

  • Ide fut be a nagy folyók vízének 10 százaléka.
  • A száz leghosszabb folyóból húsz a Jeges-tengerbe torkollik.
  • A Jeges-tengernél húzódik meg a világ partszakaszainak egyharmada.
  • A világ kontinentális talapzatának 25 százaléka itt található.

A Jeges-tenger az az óceánok közül, amelyik a leginkább ki van téve a klímaváltozásnak. 1979 óta nyári jégtakarója átlagos kiterjedése kevesebb, mint a felére csökkent, hétmillió négyzetkilométerről hárommillióra. Szakértők szerint ez a veszteség egyenlő a világ országának területével, ha nem számítunk bele 12 nagy országot.

Miért baj a jégtakaró eltűnése?

  •  A Jeges-tenger fontos hajtómotorja az óceáni szállítószalagnak, melynek köszönhetően működik a Golf-áramlat és az Észak-Atlanti áramlás.
  • A Föld csapadékciklusa a melegebb tájakon kezdődik, az Egyenlítő magasságában, ahol a passzátszelek és a közép-szélességi nyugati szél mozgatja a levegőt. A csapadékosságot befolyásolja még a talaj domborzata, mely az északi-féltekén segít összegyűjteni a csapadékot. Ez összegyűlik azokban a folyókban, melyek a Jeges-tengerbe folynak.
  • E folyók révén számottevő mennyiségű édesvíz áramlik a Jeges-tenger felsőbb rétegeibe, ami aztán ott jéggé fagy (legalábbis nagyobb hajlandósággal tette eddig, míg hidegebb volt).
  • A megváltozott összetételű tengerben más a tápanyagok elérhetősége, amitől megborul a tápláléklánc eddigi egyensúlya.
  • A Jeges-tenger visszaközvetíti a délibb régiókba a megváltozott klimatikus viszonyokat.

Még nincs konszenzus arról, hogy ez utóbbi pontosan miként történik, de tudósok úgy tartják, hogy a Jeges-tenger jégolvadása kihatással van az óceáni áramlásokra és a közepes szélességi övezetekben előforduló időjárási folyamatokra is.

És ez ez még nem minden, van még egy nagy probléma. Az összetöredező műanyaghulladék, ami városainkból, folyóinkból, tengereinkből felhömpölyög az Északi-sarkra.

Mikroplasztik-szennyezés

A 2018 decemberi katowicei klímacsúcson és a davosi Világgazdasági Fórumon nem véletlenül vitte a szót David Attenborough: nemcsak azért ment szerepelni, hogy ”eladja”, promotálja a BBC által produkált Kék bolygó 2. című sorozatát, hanem hogy felismertesse az emberiséggel, az óceánok szennyezése óriási probléma.

Forgatócsoportja például meglepetten tapasztalta, hogy már nem is olyan könnyű biztonságos, kőkemény jégtakarót találni, amin forgathatnának. A Kék bolygó 2. záróképsorai a műanyagszennyezés sokkoló látványát tárták a nézők elé.

zongorakoncert jégtáblán a felmelegedés ellen

Kép:Greenpeace

A 2000-es években még arról szóltak a híradások, hogy a Csendes-óceáni szemétsziget Franciaországgal megegyező kiterjedésű. Területe viszont ma már Franciaország háromszorosát teszi ki.

A Jeges-tengerben nagyobb a mikroplasztik-koncentráció, mint bármely más óceánban. Amikor német kutatócsoport egy liternyi olvadt jeges-tengeri jégben 11 000 darab mikroműanyagot talált, a nemzetközi közvélemény rádöbbent, hogy civilizációnk szennyezése már nem áll meg a lakott területek vizeinél.

Savasodás, fajpusztulás

Az is aggodalomra ad okot, hogy felgyorsultak a változások a régióban, ami kihat a Jeges-tenger jégtakarójának olvadására, a friss csapadék és a tápanyagok mennyiségére, s a víz alatti klímára is. Emiatt megváltozik a tenger vegyi összetétele, s ezzel együtt a benne lévő élővilág és annak aktivitása is. Mit jelent ez?

Az óceáni vizek az elmúlt évtizedekben egyre savasabbá váltak. Emiatt lebomlanak a korallszigetek, illetve nem tudnak vázat kreálni maguknak a meszes vázú mikroorganizmusok. Csak az elmúlt 50 évben 8 százalékkal csökkent az óceánok oxigéntartalma, egész országnyi „halott zónák” alakultak ki, ahol nem képesek életben maradni az élőlények.

A savasabb víz miatt megbomlik a tápláléklánc eddigi egyensúlya és dinamikája. Tudósok úgy látják, hogy ez fajpusztulást fog maga után hozni, a halállomány megcsappan, és érintetté válunk mi, emberek is, hiszen emberek százmilliói élnek halászatból, s a tengeri herkentyűk fontos fehérjeforrásnak számítanak az emberek étrendjében.

A davosi Világgazdasági Fórumot terjesztették elő az Ocean Action Agendát, melynek keretében igyekeznek koordinálni a helyzetre befolyással lévő szereplők -kormányok, nem-kormányzati szervezetek, világcégek- tetteit.

(WEF)