Nemcsak a klíma szempontjából sorsdöntő a 21. század: néhány generáció életútja alatt kihalhat az állatfajok 75 százaléka. Egyes veszélyeztetett állatfajoknál tízszeres, másoknál százszoros a kipusztulás gyorsasága, mint ami az elmúlt 10 millió évben az átlag volt, állítja az ENSZ májusban napvilágra kerülő jelentése a globális fajpusztulásról.

A Jeges-tenger ma már tele van műanyagszeméttel. Jégtakarói olvadnak és ebben az évszázadban végleg eltűnnek. Ez messzemenő következményekkel lesz nemcsak a tengerszintre, hanem a halállományra, a globális csapadékosságra és végső soron élelmiszerellátásunkra. Létünk kerül veszélybe, ha nem óvjuk meg a Jeges-tengert.

1,7 Földre lenne szükségünk, hogy fogyasztásunk jelenlegi szintjén fedezni tudjuk igényeinket ökológiai erőforrásokkal, azok károsítása nélkül. 1970-ben még csak 2 nappal léptük túl a Föld kapacitását. A klímaváltozás negatív hatásaihoz való alkalmazkodás kerül majd a cégek és a kormányok programterveinek élére.

A klímaváltozás mérésében nemcsak a talaj és a levegő hőmérséklete számít, hanem a tengeré is. Az óceánok melegedése jelzi a legpontosabban a klímaváltozás gyorsaságát. Az öt legmelegebb évet az óceán hőmérsékletében mind ebben az évtizedben mérték.

Mivel a légkör magas üvegházgázkoncentrációja miatt savasodnak a tengerek, tönkremennek bennük a korallszigetek, melyek megkötik a karbont. Létük kulcsfontosságú az emberiség túlélése szempontjából. Az általunk belélegzett oxigén 80 százalékát az óceánoknak köszönhetjük.

Köztudott, hogy az óceánok nagy széndioxid-elnyelők, ám a túlzott CO2-elnyelés savasodást is előidéz bennük, ami miatt elpusztulnak a korallzátonyok és sokféle mészvázú élőlény. Tudósok most azt állítják, hogy az édesvizeket is szennyezi a légkör túl magas üvegházgázkoncentrációja.

Eddig soha nem látott méretűre nőtt a Mexikói-öbölben lévő "halálzóna", mely olyan elsavasodott terület a tengervízben, ahol semmilyen élőlény nem marad életben, s ezért nem tudja felszívni a légkörből a széndioxidot sem. Így törik meg a karbonciklus, súlyosbítva a levegő szennyezettségét, az üvegházhatást és a klímaváltozást.

Ha a tenger tovább savasodik és a mészhéjú élőlények nem képesek vázat alkotni maguknak, felborul a tengeri élővilág tápláléklánca. Csak az üvegházgáz-emisszió radikális visszafogásával menthetők meg a világ korallszigetei. Fogy az idő.