Az egészséges korallzátonyok több funkciót is szolgálnak. Megvédik a partmenti közösségeket a tomboló hurrikánokból keletkező óriási hullámoktól vagy a szökőárak megsemmisítő hatásától. Kirándulóhelyekként bevételt generálnak a turisztikai szektorban. Otthont kínálnak a tengeri halfajták nem kis részének. Bár csak az óceán medrének 1 százalékát fedik le a korallok, a halfajták 25 százaléka lakhelyként használja őket életszakasza valamely pontján.
A korallszigetek gazdasági értéke szinte felbecsülhetetlen. Az ökológiai kincsek beárazásán dolgozó közgazdászok és ökológusok 30 milliárd és 375 milliárd dollár közé teszik annak a "szolgáltatásnak" az éves értékét, amivel hozzájárulnak a globális GDP-hez.
A korall is élőlény
De mindenekelőtt -mészvázas élőlényekként- a korallok segítenek felszívni az óceánba kerülő szén-dioxidot, megteremtve azt az alapfeltételt, hogy oxigéndús levegőt tudjunk belélegezni.
Ha a korallszigetek kihalnak, az óceán nagy része élettelen lesz. A korallok is élőlények, nem pusztán olyan óceáni képződmények, amikből letör az ember, hogy darabjait lakberendezési kiegészítőként hazavigye. Dísznek.
És most jön a rossz hír:
- Egyes becslések szerint az elmúlt 30 évben -vagyis nagyjából a '80-as évek vége óta- a korallszigetek közel felét már elvesztettük.
- 2030-ra a korallzátonyok 60 százaléka eléri a kritikus állapotot.
- A korallszigetek 98 százaléka éves sűrűséggel van kitéve olyan körülményeknek, amik a kihalásukat is okozhatják.
- Sőt a tengerek olyan mértékben és gyorsasággal melegednek és savasodnak, hogy még a mi korunkban, a mi életünkben, 2050-ig elérheti az összes korallzátonyt a fakulás, vagyis az életveszélyes megbetegedés valamilyen formája.
Pusztulásuk oka kétrétű. Egyrészt hozzájárul az, hogy az üvegházgázok magas koncentrációja miatt melegedik a Föld légköre, ennek hőjét 90 százalékban a tengerek nyelik el.
Másrészt a tengerek nagy karbonelnyelők, vagyis megkötik a légkörben lévő szén-dioxid egy részét. De ha túl magas a szén-dioxidkoncentráció, attól a tengerek elsavasodnak.
Mind a vízhőmérséklet melegedése, mind a sós tengeri víz savasodása végzetes hatású lehet a korallnak, mely mészvázas élőlényként megköti, magába építi a szén-dioxidot.
És akkor még nem beszéltünk olyan tényezőkről, mint a partmenti országok szemetelése (a hulladék megakad a korallokban, roncsolja őket), a halállományok túlhalászata, ami kedvez algaburjánzásnak, mely szintén elpusztíthatja a korallokat. A halászat során olykor dinamitot és vegyi anyagokat is használnak robbantásra, a halászhálók feltörik a korallszigeteket, akárcsak a nagy teher- vagy személyszállító hajók horgonyai, de a sérült kőolajszállító tankerhajókból kiömlő olaj is végzetesen elszennyezheti őket. Ezek a tényezők mind próbára teszik az ellenálló képességüket.
A végeredmény: fontos alkotóelemek elvesztése, ami után az algák elburjánzanak, a korall megbetegedik és végső soron meghal. Ezt a folyamatot hívják kifakulásnak (bleaching).
Korallgyógyítás
Biológusok már évek óta dolgoznak azon, hogy gyors és hathatós megoldásokat találjanak, amelyekkel meg tudnák állítani a korallok tömeges kihalását. Olyan fajt is próbálnak kitenyészteni, amely ellenállóbb a fakulást okozó tényezők ellen. Hogy mi teheti képessé őket erre, annak nyitját azokból a példányokból próbálják megtudni, melyek legyűrték azokat a környezeti "stresszhatásokat", amik a többi korallt elpusztították.
A floridai Mote Marine Laboratory olyan génbankot halmozott fel, melyet a Florida Keys szigeteinek korallállományából vettek. Az intézetnek saját szárazföldi laboratóriuma és tengervízbe süllyesztett létesítménye is van. Ez utóbbi "korallkeltető" úgy lett tervezve, hogy az 5-ös erősségű hurrikánokat is képes kibírni.
A savas tengervízben megbetegedett, kifakult korallokat megpróbálják regenerálni, a menthetetlen korallokat pedig tüzetesen megvizsgálni, hogy rájöjjenek, pontosan mi okozta betegségüket.
Közel 30 000 korallfragmentumot "ültettek" itt, s a terv az, hogy csak jövőre 25 000 darabot ültessenek, majd 2025-re feltornásszák ezt másfélmillióra. Persze ha kellő anyagi támogatásban részesül az intézmény.
A Business Insider cikke tulajdonképpen nem árulja el pontosan, hogy milyen titokra jöttek rá a kutatók, melynek révén sikert arattak, de említésre kerül valamiféle "műtéti beavatkozás". A lényeg az eredmény: laboratóriumukban lényegesen (exponenciálisan) gyorsabban nőnek a korallok, ennek mértéke a négyszerestől a huszonötszörös(!) gyorsaságig terjed, a megszokott sebességhez képest.
Az intézet vezetője állítja, hogy olyan technikát sikerült kifejleszteniük, amivel a 100-200 éves, sérült korallokat néhány év alatt újra lehet regenerálni.
Ugyancsak a korallok megmentésén dolgoznak a University of Hawaii és a University of Miami kutatócsoportjai. Utóbbinak technikáját alkalmazzák Indonéziában, a Fülöp-szigeteken és Malajziában is.
Az Ausztrália partjainál 900 szigetet alkotó, 2300 kilométer hosszú Nagy-korallzátonynál is sikerült tudósokank újratelepíteniük egyes korallszigeteket, miután mintát vettek a petéikből és a spermáikból, lárvát növesztettek, majd ezeket visszaültették a zátony védett területeire.
(Business Insider, wikipedia)
