1,7 Földre lenne szükségünk, hogy fogyasztásunk jelenlegi szintjén fedezni tudjuk igényeinket ökológiai erőforrásokkal, azok károsítása nélkül. 1970-ben még csak 2 nappal léptük túl a Föld kapacitását. A klímaváltozás negatív hatásaihoz való alkalmazkodás kerül majd a cégek és a kormányok programterveinek élére.

A klímaváltozás mérésében nemcsak a talaj és a levegő hőmérséklete számít, hanem a tengeré is. Az óceánok melegedése jelzi a legpontosabban a klímaváltozás gyorsaságát. Az öt legmelegebb évet az óceán hőmérsékletében mind ebben az évtizedben mérték.

Mivel a légkör magas üvegházgázkoncentrációja miatt savasodnak a tengerek, tönkremennek bennük a korallszigetek, melyek megkötik a karbont. Létük kulcsfontosságú az emberiség túlélése szempontjából. Az általunk belélegzett oxigén 80 százalékát az óceánoknak köszönhetjük.

A korallszigeteket 11 milliárd műanyag-hulladékdarab szennyezi és betegíti. Olyan ez, mintha a korall üszkösödni kezdene. Méghozzá a plasztikhulladéktól. Pedig a korallok szén-dioxid-elnyelők, tehát kulcsfontosságúak klímajövőnk szempontjából.

Eddig soha nem látott méretűre nőtt a Mexikói-öbölben lévő "halálzóna", mely olyan elsavasodott terület a tengervízben, ahol semmilyen élőlény nem marad életben, s ezért nem tudja felszívni a légkörből a széndioxidot sem. Így törik meg a karbonciklus, súlyosbítva a levegő szennyezettségét, az üvegházhatást és a klímaváltozást.

Vegyi anyagokat juttatni a légkörbe, hogy tompítsuk a napfényt? Üvegházgáz-emisziót küldeni az űrbe? Trágyázni a savasodó tengereket? Tudósok, mérnökök, feltalálók dolgoznak olyan technológiákon, melyek enyhítenék a klímaváltozás hatásait. Ez a geoengineering. Egyesek viszont attól félnek, hogy a természet "megbuherálása" beláthatatlan folyamatokat indíthat el. Az eljárások politikai elfogadtatásának előkészítésén egy magyar szakember dolgozik New Yorkban.