Klimatológusok minden évben nagy kíváncsisággal várják azokat az adatokat, melyek jelzik, hogy mennyire melegedett fel a Föld.
Természetesen az óceán hőjére vonatkozó adaton kívül vannak más tényezők is, melyekből fogalmat alkothatnak a szakemberek arról, hogy az éghajlatváltozás hogyan halad:
- A levegő hőmérséklete (hiszen ebben élünk mi, emberek).
- A tengerszint emelkedése (mely a sarkköri jégtakarók olvadásának mértékétől függ, az pedig a levegő hőmérsékletétől).
- Az óceánok savasodása (ezt a víz melegedése és a tengerek által elnyelt szén-dioxid mennyiségének növekedése is előidézi).
A legújabb adatokat kínai tudósok tették közzé, akik azt tapasztalták, hogy az óceánok víztömegének felső 2000 méteres régiója jóval melegebb volt 2017-ben, mint az előző évben. A hőt Joule-ban mérjük, s a 2017-es melegedés 1,51 x 1022 joule volt, nagyobb éves melegedés, mint amennyit eddig valaha mértek. „Összehasonlításképpen: Kína teljes áramtermelése hatszázszor kisebb, mint a hő növekedése az óceánban” – írta a brit napilap.
Az óceánok hőmérsékletét egyébként az '50-es évek óta mérik, akkorra lett nagyszámú szenzor kihelyezve, hogy átfogó és hiteles képet kaphassanak erről a tudósok.
Az óceán hőjét természetes fluktuáció is jellemzi, különböző légköri eseményekre is reagál. A csendes-óceáni El Niño például felmelegíti az óceánok felszínén a vizet, amitől a levegő veszít a hőjéből, míg a La Niña során a lehűlő óceán a környező légkörben melegedést vált ki.
Annak ténye, hogy 2017-ben a legmelegebb volt a mérések történetében az óceán hőmérséklete, még nem bizonyítja, hogy a klímaváltozás emberi eredetű (tehát az üvegházgázok kibocsátásával idézzük elő a globális felmelegedést). De az tisztán kirajzolódik, hogy az 1970 óta nagyjából folyamatos a felmelegedés, s csak a következő években hűltek némileg az óceánok: 1976, 1979, 1982–1984, 1988–1990, 1995, 1997. A 2000-es években (2017-ig) még ritkább a hűlést mutató év: 2000, 2007, 2010, 2016. A többi esztendő mind melegedést mutat.
Hiába torpant meg kissé 2016-ban a melegedés, a legmelegebb öt évet mind ebben az évtizedben mérték, s ezek közé 2016 is beletartozik (2013–2017). 2017-ben főleg az Atlanti-óceánban és a déli óceánokban rakódott le a legtöbb hő, s ez a folyamat körülbelül 2 milliméterrel növelte a tengerszint.emelkedést tavaly. (A melegebb víz nagyobb kiterjedésű.)
A globális felmelegedés megterheli a tengerek teherbírását, csökkent tőle a tengerek oxigénszintje, kifakulnak – helyenként elpusztulnak – a korallszigetek, s a melegebb víztömegtől megolvadnak a sarkköri jéghegyek.
(The Guardian)
