A hazai gyárak többségének meggyűlik a baja a klímaszabályozással, és a beltéri levegő optimalizálásával.

A Magyar Nemzeti Bank átfogó energiahatékonysági és takarékossági programot programot indít.

Újfent extrém időjárást produkált a klímaváltozás a világ számos régiójában. Ausztráliában melegrekordok dőltek meg, a hatóságok arra kérték a polgárokat, hogy maradjanak otthon. A gyümölcs húsa pedig szó szerint megfőtt a fák ágain. Eközben az USA és Kanada határán olyan hideg volt, hogy befagyott a Niagara vízesés.

Új eszközt vetnek be az élelmiszerpazarlás elleni harcban. Egy angliai innováció képes volt napokkal meghosszabbítani azt az időszakot, ameddig fogyasztható egy-egy zöldség vagy gyümölcs. A banánok szállítási ciklusa is hosszabb lett az új eszköznek köszönhetően.

Egyre nehezebben bírjuk a gyakrabban és erősebben jelentkező nyári hőséget: az idősek korosztály körében növekszik a kánikulák idején az elhalálozások száma, és egyre kevesebbet tudunk szabadtéren dolgozni. A melegebb klíma miatt pedig északabbra hatolnak a szúnyogokkal és szennyezett vízzel terjedő trópusi betegségek. 2000 óta óriásit romlott a helyzet az éghajlatváltozás egészségünkre gyakorolt negatív hatásait illetően.

A klímaváltozás már nemcsak a gazdaságról szól, hanem az emberek egészségéről és életben maradásáról. Az éghajlatváltozás megfékezése vagy felgyorsulása tehát sokaknak élet-halál kérdés. Már most évente többmillióan halnak meg a levegő szennyezettsége és a szélsőséges időjárás következtében.

Még ha sikerül is mérsékelni az üvegházgáz-kibocsátást, lehetséges, hogy a globális klíma 2 Celsius-fokos felmelegedésén belül is beindulhatnak olyan folyamatok, amik továbblendítik a klímaváltozást a 4-5 Celsius-fokos mezsgyébe.

Egy hirtelen jött forró nap akár a teljes céges IT-rendszert romba döntheti. A meleg a gépek ellensége, ezért ajánlott az irodai szerverek megfelelő hűtéséről mielőbb gondoskodni, ellenkező esetben akár súlyos meghibásodással, adatvesztéssel is számolni kell.

A klímaváltozás mérésében nemcsak a talaj és a levegő hőmérséklete számít, hanem a tengeré is. Az óceánok melegedése jelzi a legpontosabban a klímaváltozás gyorsaságát. Az öt legmelegebb évet az óceán hőmérsékletében mind ebben az évtizedben mérték.

Szinte bizonyos, hogy földünkön 2100-ig nem emelkedik 4-5 C-fokkal az átlagos hőmérséklet, mutatták ki brit kutatók. Vizsgálatuk szerint az ENSZ illetékes testületének előjelzése eltúlzott - de ennek ellenére változatlanul parancsolóan sürgető az üvegház-hatások csökkentése.

A század közepére az idei nyáron tapasztalt perzselő hőség lesz a jellemző a Földközi-tenger térségére a nyári hónapokban, amennyiben a jelenlegi ütemben folytatódik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása – figyelmeztetnek kutatók.

És ez még csak becslés, mert eddig nem modellezték azt a lehetőséget, hogy az USA kilép a párizsi klímaegyezményből.

A Közel-Keleten 2050-re már esténként sem fog 30 Celsius fok alá süllyedni a levegő hőmérséklete friss tudományos prognózisok szerint. És ez még csak a legóvatosabb becslés. Felforr a planétánk.