Ahol olyan meleg van, hogy januárban megfőnek a barackok a fán

Újfent extrém időjárást produkált a klímaváltozás a világ számos régiójában. Ausztráliában melegrekordok dőltek meg, a hatóságok arra kérték a polgárokat, hogy maradjanak otthon. A gyümölcs húsa pedig szó szerint megfőtt a fák ágain. Eközben az USA és Kanada határán olyan hideg volt, hogy befagyott a Niagara vízesés.

Ausztráliában akkor van nyár, amikor nálunk tél, és január hagyományosan a legmelegebb hónapjuk. De még náluk is szokatlan, hogy nagyszámú településen 46-47 Celsius-fokra emelkedjen a levegő hőmérséklete. A dél-ausztráliai Port Augustában 48,5, Tarcoolában 49 Celsius-fokot mértek. Ilyen melegre a ’60-as évek eleje óta nem volt példa. A január 16-e előtti négy nap bekerült Ausztrália történetének 10 legforróbb napja közé.

Amikor a barack befőzi magát

Január közepén olyan magasra szökött a hőmérő higanyszála, hogy a barack- és nektarin-ültetvényeken furcsa jelenségre lettek figyelmesek a gazdák: a csonthéjas gyümölcsök belül elkezdtek felforrni, és a gyümölcs húsa pépessé vált. Ezek már nem szállíthatók a boltok polcaira. Valójában azelőtt válik lekvárrá a gyümölcs, hogy természetesen megérett és lehullott volna a fáról.

A termelők eszeveszetten kapkodtak, hogy idő előtt betakarítsák a gyümölcsöt, de nem találtak elegendő tapasztalt munkást, akik ügyesen tudják leszedni a barackokat. Ráadásul a napnak az az időszaka, mely alkalmas a szedésre, mindössze néhány óra, pirkadattól 11 óráig, utána már túl nagy a meleg ahhoz, hogy folytatni lehessen a munkát. (A farmerek egyébként hirtelenjében nem találtak elegendő munkást. Úgy látszik, a szigetországban is a munkaerőhiány az úr.)

Adelaide környékén egyes termelők azt nyilatkozták a sajtónak, hogy akár a termés 25-30 százaléka is odaveszhet az elképesztő forróság miatt. A gyümölcsök szokatlan viselkedésének okait keresve szakértők azt mondták, hogy alighanem a locsolás mérséklése segítette elő a jelenséget. Ausztráliában ugyanis nem lehet féktelenül locsolni az agráriumban, s mivel már a tél is aszályt hozott, a termelők visszafogták a locsolást még tavaly. Ettől kiszáradt a talaj, pontosabban a termőföldek egyharmada.

Klímaváltozás: nézzük a jó oldalát?

A klímaváltozás jelenti az üzemanyagot a biológiai evolúciónak, de ez pörgette fel az emberi civilizáció fejlődésének sebességét is. A jégkorszak végén lezajlott globális felmelegedésnek köszönhetjük háziállatainkat, a gabonaféléket és a neolitikus forradalomnak nevezett áttérést a mezőgazdaságra, a letelepedett életmódra – hívta fel a figyelmet Kopátsy Sándor, a Piac & Profit alapítója és szerkesztőbizottsági tagja.

A nagy hőségben a fák „túlélő” üzemmódba kapcsoltak, és lelassult bennük a tápanyagok mozgása. Egyes gazdák ezért elkezdték rendszeresen vízpermettel ellátni a fákat, hogy ne satnyuljanak és fonnyadjanak el a gyümölcsök. Az ország meteorológiai intézete januárban adta ki összesítését a tavalyi évről, és ebben 2018-at kiáltotta ki a harmadik legmelegebb évnek Ausztrália meterológiai méréseinek történetében. A csapadék 11 százalékkal maradt el az átlagtól. A hatóságok felszólították a lakosságot, hogy aki teheti, maradjon otthon, mert a városokban nagyobb a melegben az ózonkoncentráció, s ez irritálhatja a tüdőt.

Pusztuló halak és denevérek

Délkelet-Ausztráliában, a Darling-folyónál több mint egymillió hal pusztult el, mert a gazdák túl sok vizet vettek locsolásra a folyókból, s a hatóságok nem pótolták azt a zsilipek, gátak megnyitásával időben: a halak az oxigén hiányától purcantak ki. A bajok már novemberben kezdődtek, amikor Queensland északi részén a szokatlan meleg miatt mintegy 23 000 denevér potyogott le holtan a talajra, az ország denevérállományának majdnem harmada. Eközben Kanadában befagyott a Niagara-vízesés, ami pompás témát adott a turistáknak és kameráiknak.

I ♥ szén

Ez csupa vészjósló jele annak, hogy Ausztráliára nagyon rájár majd a rúd, ahogy folytatódik a globális felmelegedés. De a Scott Morrison miniszterelnök által vezetett kormány még mindig nem lép a klímabarát gazdaságpolitika útjára, és elutasítja a széntüzelésű erőművek bezárását. Ausztráliát szénbányászata teszi az egyik legszennyezőbb országgá a világban, legalábbis az egy főre jutó emisszió tekintetében.

Kétszer gyorsabban melegszik az Északi-sark: végleg elolvad a jégKétszer gyorsabban melegszik az Északi-sark: végleg elolvad a jég

Kétszer gyorsabban melegszik a légkör az Északi-sarkon, mint bolygónk többi részén. Tizenkét éve nem volt ilyen kicsi az Északi-sarkon található jégtakaró, mint 2017-ben, és évről évre sem lassul a visszahúzódása. Amerikai tudósok most már biztosak abban, hogy végleg búcsút mondhatunk az északi-sarki jégnek. És ez nemcsak a jegesmedvéknek rossz hír, hanem nekünk is.

Véleményvezér