Összesen huszonnégy szervezet, tudományos kutatóintézetek és az ENSZ különböző ügynökségei álltak elő azzal a tanulmánnyal, mely a klímaváltozás súlyosbodó egészségügyi hatásait elemzi, és jóslatokba is bocsátkozik a következő évtizedekre vonatkozóan.
A The Lancet tudományos szakfolyóiratban ismertetett elemzés egyik szerzője szerint most már „nem külön-külön látjuk az egészségügyi hatásokat, hanem összefüggően. Elérnek egyes közösségeket, és egyszerre hatnak rájuk”. Mik ezek az erők? A terjedő trópusi fertőzések; a csökkenő termelékenység a melegben kieső munkaórák miatt; az árvizek és viharok pusztító hatásai az egészségügyi infrastruktúrákon; a megerőltető hatás és nyomás, amit a kánikula gyakorol a testre – ez utóbbi a legnagyobb veszély számunkra.
Kánikula
2017-ben 157 millióval több ember volt kitéve hőségből eredő egészségügyi kockázatoknak, mint 2000-ben. És ebbe még nem is számították be 2018 nyarának kánikuláit. Angliában például volt egy 15 napos időszak 2018 nyarán, amikor rendkívül magas hőmérsékleteket mértek, s az év azon időszakára jellemző halálozási átlagon felül hétszázzal több ember halt meg. Ezt a hőség számlájára írják szakemberek.
A társadalom erősen érintett szegmense természetesen az idősebb korosztályba tartozók. Európában ők jellemzően viszonylag gazdag országokban élnek, nem a fejlődő országokban, hiszen a dél-európai és a Földközi-tenger keleti régiójáról van szó. Mindkét régióban a 65 évnél idősebbek több mint 40 százaléka veszélyeztetett a lakhelye klímaviszonyai miatt, részben pedig azért, mert városokban laknak, ahol könnyen felforrósodik a levegő az aszfaltból áradó meleg miatt is.
Az Egyesült Államokban főleg az északkeleti régió városi lakói nézhetnek elébe veszélyes kánikuláknak. 2050-re az egymillió főre jutó, hőség miatti “extra halálozás” elérheti a 50–100 főt évente.
A hőség nemcsak hőgutát és halált okozhat, de vesebetegség és érrendszeri megbetegedések kialakulásához is vezethet, figyelmeztetnek tudósok.
Trópusi betegségek – már nem csak a trópusokon
Az USA állami tudományos intézetei által kiadott Nemzeti Klíma Összefoglaló szerint a melegedő éghajlat is hozzájárulhatott ahhoz, hogy Floridába és Texasba is eljutottak azok a szúnyogcsípéssel terjedő betegségek, mint a zika, a dengue-láz, a sárgaláz és a chikungunya-láz. Afrika Szahara alatti régiójában pedig egyre északabbra terjed a malária.
De ne ringassuk magunkat abba a hitben, hogy a melegedő éghajlat csak a tőlünk délre fekvő területeken erősíti a fertőzések terjedését. A vízzel terjedő kolera baktérium például elérte a Balti-tenger partszakaszát.
Párizsi klímaegyezmény nélkül: évi egymillió halott
Az emberiség 90 százaléka egészségre ártalmas levegőt lélegzik be, állítja az ENSZ Világegészségügyi Szervezete (WHO). „Ha betartjuk a párizsi klímaegyezményt, azzal évi egymillió emberéletet menthetnénk meg” – hangsúlyozta António Gueterres ENSZ-főtitkár.
(The New York Times)
