Egyes vélekedések szerint az ivóvízért folyó küzdelem volt az egyik kirobbantó oka a szíriai zavargásoknak 2011-ben. Észak-Afrikában és a Közel-Keleten már amúgy is nehéz az élet a vízhiány és a magas hőmérsékletek miatt.
A németországi Max Planck Institute for Chemistry és a nikosiai Cyprus Institute közös vizsgálatot végzett arról, mely területeket teszi az éghajlatváltozás lakhatatlanná. A kutatók arra a konklúzióra jutottak, hogy ha a párizsi klímaegyezményben vállaltak szerint sikerül is megfékezni a felmelegedést 2 Celsius foknál -aminek, valljuk be, nem túl sok az esélye-, akkor is rengeteg terület marad, amik gyakorlatilag lakhatatlanná válnak a globális felmelegedés miatt már a közeljövőben.
200 nap kánikula
A Climate Change nevű szaklapban publikált tanulmány szerint a nyári csúcshőmérséklet a Közel-Keleten és Észak-Afrikában majdnem dupla olyan gyorsan fog nőni, mint amilyen mértékű lesz a globális nyári átlaghőmérséklet emelkedése. Ez azt jelenti, hogy nyaranta könnyen 46 Celsius fokig melegedhet a levegő és a szélsőségesen meleg napok ötször gyakrabban köszöntenek az ott lakókra, mint ahogy azt 2000 és 2015 között előfordultak.
A tudósok ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy még ezek is óvatos becslések. A városi légszennyezés és a sivatagi homokviharok következményeként egyre több területen lesz képtelenség huzamosabb ideig élni. Ez persze népvándorlásokat von majd maga után.
Ha a párizsi klímaegyezmény céljait nem sikerül betartanunk, akkor 2100-ra Észak-Afrikában és a Közel-Keleten évi 200(!) tikkasztó napot kell elszenvedniük az ott lakónak.
Biztosan lesz, ami lakhatatlanná válik
A kutatócsoport 26 modern, komputeres klímaváltozási szimulációt használt, s ezekből a modellekből állította össze becsléseit. Az optimistább szcenárió azzal számolt, hogy 2040-től csökkenni kezdenek az éves ÜHG-emissziók, ahogy azt Párizsban elhatározták a világpolitikusok. A második, pesszimistább jövőkép szerint semmilyen fontosabb kibocsátás-mérséklést nem sikerül kivitelezni, s éppúgy szennyezzük tovább a légkört, mint eddig. Ez esetben 4 Celsius fokos lesz a globális felmelegedés az ipari forradalom előtti klímához képest, vagyis a klímapolitikában előirányzott duplája.
A sivatagokban fog leginkább érződni a klímaváltozás negatív hatása és az említett két földrészen számos sivatagos ország van. A mai menekültválság is részben annak tudható be, hogy élhetőbb lakóhelyeket keresnek az afrikai és arab emberek - túl azon, hogy élhető társadalmakat és nemzetgazdaságokat. A holnap migránsa egyértelműen a klímamenekült lesz a tudósok szerint.
