Szabó Péter és Pongrácz Rita olyan gyors, három órán belüli melegedéseket és hűléseket vizsgált, ahol a hőmérsékletváltozás eléri az 5-7, illetve 4-5 °C-ot. Eredményeikből az látszik, hogy az utóbbi ötven évben mind a gyors melegedések, mind a gyors hűlések gyakorisága jelentősen nőtt, különösképp az eleve „szeszélyes” április vált ilyen szempontból még szélsőségesebbé.

A megfigyelt változások:

„A március, április, illetve szeptember és október hónapok elemzése alapján ezek a gyors melegedések a klímaátlaghoz képest melegebb periódusokban (amelyből a globális klímaváltozás miatt egyre több van), illetve egy hideg időszakot követő erőteljesebb felmelegedés során fordulnak elő” — írják a kutatók. A gyors hűlések tavasszal és ősszel szintén a meleg anomáliák alatt fordulnak elő, különösképpen, ha a talaj száraz (amely a globális klímaváltozás miatt egyre gyakoribb). Emellett a másik kiváltó ok nyáron jelentkezik, amikor egy-egy hőhullámot követően (lehűléssel járó frontokból vagy zivatarokból) csapadék érkezik térségünkbe.

Romló helyzet, szétszakadó ország

A kutatók megvizsgálták, mire számíthatunk a közeli jövőben, ha az üvegházhatású gázok jelenlegi kibocsátási trendje 2050-ig folytatódik. Eredményeik azt mutatják, hogy a tavaszi vagy őszi gyors melegedések száma elsősorban a Dunakanyar–Budapest–Tisza-tó térségében nő, ahol a sűrűn lakott övezetek és a turizmus együttese miatt fokozott stresszterhelésre számíthatunk.