A gyors hűlések gyakorisága várhatóan szintén emelkedik Budapest térségében, így a főváros különösen kitett lesz ezeknek a változásoknak, de az Alföldön is jelentős növekedés lehet.

Érdekes eredménye a kutatásnak, hogy a Balaton vidéke úgy tűnik, különösen nyugodt marad e nagy változások közepette, így feltehetően az eddigieknél is nagyobb vonzerővel bír majd.

A kutatók nemzetközi tanulmányokra hivatkozva a változások számos hatását leírják, kiemelve, hogy a jelentős napon belüli hőingás fokozza a halálozási kockázatot, különösen szív- és légzőszervi betegségek esetén, ami plusz terhet róhat az egészségügyi rendszerre. Egy vizsgálat szerint az éghajlati szempontból hozzánk közel álló országokban az elmúlt évtizedekben 4-6 százalékkal nőtt a halálozási kockázat a növekvő napon belüli változékonyság miatt. Ez magasabb érték, mint amit az extrém alacsony vagy magas hőmérsékletek okoznak.

A gyors hőmérséklet-ingadozások erősen veszélyeztetik az olyan kritikus infrastruktúrák működését, mint a nagyfeszültségű elektromos hálózatok. Friss hír, hogy a Spanyolországot és Portugáliát jelenleg érintő áramszünetet a levegő gyors hőmérsékletváltozása és az ebből eredő hálózati instabilitás idézhette elő, ez pedig a rendszer összetettsége miatt káoszhoz vezetett.

„A döntéshozóknak az alkalmazkodási stratégiák kidolgozásakor a hőhullámok mellett egyre inkább számolniuk kell a gyors napon belül hőingadozások egészségügyi és egyéb közvetett hatásaival is. Mindez egyértelművé teszi, hogy a szén-dioxid és más üvegházhatású gázok antropogén kibocsátásának azonnali, globális csökkentése mindannyiunk érdeke” — zárja írását Szabó Péter és Pongrácz Rita. (masfelfok.hu)