Egyre nagyobb a baj az óceánokban

Ha a tenger tovább savasodik és a mészhéjú élőlények nem képesek vázat alkotni maguknak, felborul a tengeri élővilág tápláléklánca. Csak az üvegházgáz-emisszió radikális visszafogásával menthetők meg a világ korallszigetei. Fogy az idő.

Mi lesz az árrésstop vége?
Belebukhat valaki az MNB-alapítványi botrányba?
Mik lennének egy új kormány legfontosabb teendői?

Online Klasszis Klub élőben Csillag Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi gazdasági és közlekedési minisztert!

2025. június 25. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Civilizációnk légszennyezése, a megnövekedett üvegházgáz emisszió azzal is jár, hogy nagyobb mennyiségű szén-dioxidot kénytelen elnyelni az óceán. A tengervíz azonban savasodik a belekerülő széndioxidtól, s megakadályozza a mészvázas élőlények számára, hogy kifejlesszék vázukat, illetve hogy megőrizzék azokat. Kipusztulásuk felborítja a táplálékláncot: egy egészségét elvesztett tengeri ökoszisztéma végzetes hatással lehet az emberek létére is - márpedig, mint azt korábban megírtuk, a tengerekben egyre nagyobb a baj.

Veszélyben a korallok
(fotók: freeimages.com)

Rendkívül kis mozgástere maradt a tudósoknak arra, hogy megmentsék a tengerek mélyén búvó koralszigeteket - ami persze nem tartja vissza őket a próbálkozástól. Amerikai tudósok olyan vegyi anyagokat öntöttek egy lagúnába az ausztráliai One Tree Islanden, melyek megfordítani hivatottak a savasodást, de kétségeik vannak afelől, hogy az ilyen megoldások átfogóan, nagy méretekben is célra vezetnek-e. Szerintük legfeljebb helyi, kis méretű alkalmazásuk lehetséges hatékonyan, egy-egy öbölben, nemzetközi szinten viszont képtelenség ilyesmit véghezvinni.

Az emissziócsökkentést tehát nem úszhatjuk meg.

A szakemberek azt is bizonyították egy kísérletben, hogy a savasodás összefüggésben van a CO2-emissziónkkal: azok a mészvázas élőlények (rákok, kagylók, koralok), melyeket olyan tengervízbe raktak, aminek kémiai összetétele az óceánok ipari forradalalom előtti állapotát tükrözte, jobban és gyorsabban nőttek, míg a mai a tengerek mai ph-szintjével azonos vízben bomlásnak indult.

Ők sem szeretik a savat.

Egy 2013-ban megjelent jelentés szerint az óceánok savasodás 55 millió éve nem volt ilyen gyors. Az amerikai Nemzeti Óceáni és Légköri Hivatal (NOAA) kalkulációi szerint a korallok mintegy 30 milliárd dollárnyi értéket (pontosabban "szolgáltatást") nyújtanak a világgazdaságnak azzal, hogy megvédik a partmenti lakott zónákat az áradásoktól és a viharok által kiváltott nagy hullámoktól, élőhelyet nyújtanak a halaknak.

Ez a "virágzás" bizonyult a leghosszabban tartó és legnagyobb méretű algásodásnak az észak-amerikai tengerkutatás modern kori történetében, jelentette ki a NOAA égisze alá tartozó Northwest Fisheries Science Center.

Nem segít, ha feláldozzuk a sarkvidéket
Az ötlet első hangzásra nem is rossz: árasszuk el a déli sarkvidék lakatlan területeit, hogy megmentsük a sűrűn lakott parti övezeteket a tengerszint-emelkedéstől. Csakhogy a valóságban a projekt nem használna és többe is kerülne, mintha helyben védekeznénk a klímaváltozás káros hatásai ellen.
A szakemberek még nem jutottak dűlőre a tekintetben, hogy a tengerek megemelkedett CO2-koncentrációjának is köze van-e a jelenséghez, de nem zárták ki, hogy az algásodás akár rossz előjele lehet annak, mi vár ránk és tengereinkre, ha tovább folytatódik a klímaváltozás.

Az algásodás kellemetlen mellékhatása az, hogy domoic savat hoz létre, ami felhalmozódik a mészhéjú rákfélékben, az ajókában/szardellában és a szardíniában, és amikor az ember elfogyasztja ezeket a halakat, a magasabb rendű tengeri és tenger körüli élőlényekben pedig -mint a sealion vagy a madarak- idegméregként fejti ki hatását. Ha az ember nagy mennyiségben fogyaszt tengeri halakat, ezek az idegmérgek az emberi szervezetre is károsak. A mészhéjú rákok elfogyasztásával szerzett mérgezés olyan emberi betegség, ami rövid távú memóriavesztéshez, agykárosodáshoz, sőt akár halálhoz is vezethet.

Az alga is ellenség
Oceánológusok 2015-ben azt kezdték vizsgálni, vajon a példa nélkül álló mértékű algásodás, mely a Csendes-óceánban sok ezer kilométeren borította el Kanada és az USA partjait, összefüggésben van-e a tengerek növekvő hőmérsékletével, ami szintén a klímaváltozás következménye.
Az amerikai gazdaság a hírek szerint több milliárd dollártól esett el azzal, hogy számos halfarmot kellett bezárni, mert az algák terjedése miatt lehetetlenné vált a haltenyésztés.
(Forrás: Reuters)

Véleményvezér

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.
Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség

Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség 

Vége az Európai Unió elnéző magatartásának.
Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában

Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában 

Tragikusan teljesít az Orbán-kormány.
A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly

A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly 

Nem jön össze a kisebb infláció.
Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül

Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül 

Ma már nincs ingyen semmi, a rezsicsökkentés se.
Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja

Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja 

Most már Szlovákia is támogatja Ukrajna EU tagságát.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo