A multikkal nagyot fordult a világ tíz év alatt

A párizsi klímaegyezmény 2 Celsius foknál alacsonyabb globális felmelegedést irányoz elő. Egyre több vállalat számolja ki, hogy légszennezéséhez arányosan mekkora részt vállaljon az emissziócsökkentésben. A cégek önkéntes kibocsátáscsökkentési vállalásaikból eddig 31 százalékot valósítottak meg.

Tudjon meg mindent az EU vadonatúj Omnibus-csomagjáról, a szabályozás aktualitásairól, az MNB elvárásairól!
Hallgasson meg tapasztalt cégvezetőket az ESG-kihívások leküzdéséről!
Inspirálódjon, networkingeljen és szerezzen versenyelőnyt a fenntarthatóság terén!

Klasszis Talks & Wine Fenntarthatóság2025. február 26. Budapest

Részletek és jelentkezés >>

Tíz éve még jószerivel lasszóval kellett fogni azokat a multikat, melyek hajlandók voltak elárulni, hány tonna szén-dioxid kibocsátással jár az üzleti tevékenységük évente. Ma már azokat a világvállalatokat nézik ki az élvonalból, amelyek nem jelentik az emissziójukat és a környezetterhelésükről szóló egyéb adatokat.

Hetesi Zsolt: lehetünk karbonsemlegesek!
A fizikus és fenntarthatósági kutató, Hetesi Zsolt saját farmján gyakorolja a karbonsemlegességet. Vallja, hogy az általa is használt mezőgazdasági módszerrel meg tudnánk kötni a civilizációnk által a légkörbe juttatott üvegházgázokat.
A londoni Carbon Disclosure Project (CDP) évente teszi közzé toplistáját arról, hogyan válaszolnak a klímaváltozás által okozott kihívásokra a multinacionális vállalatok. A Picking Up the Pace (Gyorsítás) nevű jelentésnek ezek a főbb megállapításai:
  • Az 1073 elemzett vállalat közül 89 százaléknál van érvényben idén is emissziócsökkentési cél és dolgozik ennek megvalósításán.
  • A vizsgált cégek 68 százaléka 2020-ra tűzött ki valamilyen százalékértéket a kibocsátás mérséklésére.
  • Ha az idei önkéntes célokat december 31-ig elérik, akkor a párizsi klímaegyezmény megvalósulásához (a globális felmelegedés 2 Celsius fok alatt történő megfékezéséhez) szabott légszennyezés-mérséklés 31 százalékát valósítják meg a vállalatok a saját vállalásaikból.
  • 2017-ben a realizált emiccsiócsökkentés még csak 25 százalékos megvalósulást jelentett. Vagyis évről-évre ütemesen araszolnak a cégek ama dekarbonizált működési mód felé, amely kompatibilis a globális klímapolitika kibocsátáscsökkentési céljaival és arányos szerepvállalást jelent a cégekre nézve.
  • A vizsgált cégek 98 százalékánál vagy az igazgatótanácsban vagy a felsővezetésben van egy olyan személy, aki a társaság klímaváltozással kapcsolatos felelősségeit, teendőit felügyeli.
Tudományos alapú emissziócsökkentés

A tudományos alapú célok (science-based targets, továbbiakban: SBT) azt jelenti, hogy a vállalatok arányosan annyival csökkentik karbonemissziójukat, amekkora a szerepük a klímaváltozást gerjesztő légszennyezésben, vagyis az üvegházgáz-kibocsátásban és amekkora mérséklésre van szükség, hogy szerepüket neutralizálhassák és a globális felmelegedés fékezését elősegíthessék.

Kép: SXC

Lássunk egy konkrét példát. Köztudott, hogy az acélgyártás -a cementgyártással együtt- a leginkább karbonintenzív, legszennyezőbb termelési tevékenységek közé tartozik. A Mahindra Sanyo konszern azt tűzte ki célul, hogy 2030-ra 35 százalékkal csökkenti a megtermelt acél egy-egy tonnájára jutó légszennyezés mennyiségét a 2016-os kibocsátáshoz képest.

Választhatunk a rántott hús vagy a gyermekeink jövője között
Globálisan a felére kell csökkenteni a hús- és tejtermékek előállítását, valamint -fogyasztását 2050-re, hogy elkerülhetőek legyenek a földi életet veszélyeztető klímaválság katasztrofális hatásai, és tartani tudjuk a párizsi klímaegyezményben kijelölt célokat − állítja a Greenpeace új nemzetközi jelentésében.
A Science Based Targets nevű egyesülést az említett Cardon Discloruse Project (CDP), a World Resources Institute (WRI), a World Wildlife Fund (WWF) és a UN Global Compact hívta életre. Ennek zászlaja alá csatlakoznak a vállalatok, s számuk foylamatosan nő:
  • A 2014-15-ös fiskális évben (hiszen az üzleti évet egyes cégek március 31-én zárják) a világ 500 legnagyobb cégének 80 százaléka vállalt ilyen célt, állította a World Resources Institute (WRI). Ez több mint 400 céget jelentene. Ugyanakkor későbbi évek hírei ennél kevesebb elkötelezett vállalatról szóltak.
  • 2017-re az STB-t kitűző cégek száma 300 fölé emelkedett, köztük 50 az amerikai székhelyű cég. Ezzel az USA viszi a pálmát, mert semelyik másik országból nem jelentkezett ennyi zöldülni kész cég.
  • 2017-ben 90 cég csatlakozott újonnan a kezdményezéshez, például a Gap, a Nike, a Levi Strauss & Co., a Guess, a Mahindra Sanyo, a Merck, a Telefónica, a Mars.
  • A 2017-ig csatlakozó vállalatok együttes piaci értéke eléri a 6500 milliárd dollárt. Az amerikaiaké a 2500 milliárd dollárt.
  • A csatlakozott cégek 35 országban működnek és összesen 750 tonna szén-dioxidot bocsátanak ki évente, ami egyenlő 158 millió gépjármű egy éves légszennyezésével.
  • A divatcégeknél a kibocsátás közel 90 százaléka a beszálíltói hálózatban, az ellátási láncban keletkezik.
  • Az SBT-koalíció 72 cég emissziócsökkentési célkitűzését hagyta jóvá, mint az egyesülés alapelveinek megfelelő vállalást. Ebből 42-t 2017-ben okéztak le. Így kaphatta meg a jóváhagyást zöldülése mértékére és tempójára az Adobe, a Colgate-Palmolive, az HP, a Marks & Spencer, a Mars, a Nestlé vagy a Tesco.
  • 2018-ban 330-ra nőtt az SBT iránt elkötelezett vállalatok száma.
  • A CDP által vizsgált 1073 cégből közel 30 százalék, azaz 317 vállalat jelezte, hogy tervbe vette, két éven belül csatlakozik az SBT-hez és önkéntes vállalásokat tesz.
Kép:Flickr

Érdemes megjegyezni, hogy a multik mindent megtesznek, hogy learassák a tudatos zöldülésből learatható PR-előnyöket. A cégek általában szeptember elején vagy az azt megelőző hetekben jelentik be csatlakozásukat az STB-hez, hogy így nagyobb figyetlmet kapjanak a sajtóban, hiszen hagyományosan szeptemberben rendezik meg az ENSZ Közgyűlését New Yorkban, melynek alkalmából zöld aktivisták felvonulást és pódiumbeszélgetéseket szoktak rendezni. Ez a Climate Week, vagyis a klímahét.

Az STB-hez csatlakozó legnevesebb cégek listáját cikkünk következő részében olvashatják. Folytatjuk.

(Sustainable Brands, cdp.net, cop23.unfccc.int, wri.org)

Véleményvezér

Rendszeres bevásárló buszjárat indul Romániába

Rendszeres bevásárló buszjárat indul Romániába 

Bevásárlóturizmusra spekulál egy román vállalkozó.
Újabb uniós pénzből épült fideszes luxusvillára lelt Hadházy Ákos, fedőneve borászat

Újabb uniós pénzből épült fideszes luxusvillára lelt Hadházy Ákos, fedőneve borászat 

Nincs következménye az uniós pénzek széthordásának.
Bealudt a nemzeti egészségbiztosító, 2017-es díjakkal próbálnak orvost találni

Bealudt a nemzeti egészségbiztosító, 2017-es díjakkal próbálnak orvost találni 

Nyolc éve nem veszik észre az egészségbiztosítónál az inflációt.
Bayer Zsolt is kapott a guruló dollárokból

Bayer Zsolt is kapott a guruló dollárokból 

Becsapott a villám a Fideszbe.
A lengyelek féláron mobilozhatnak hozzánk képest

A lengyelek féláron mobilozhatnak hozzánk képest 

Szomorú statisztika a mobilpiacon.
Egy fideszes polgármester bepöccent a kormányra

Egy fideszes polgármester bepöccent a kormányra 

Meglepetésre ébredt egyik reggel a polgármester.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo