A multikkal nagyot fordult a világ tíz év alatt

A párizsi klímaegyezmény 2 Celsius foknál alacsonyabb globális felmelegedést irányoz elő. Egyre több vállalat számolja ki, hogy légszennezéséhez arányosan mekkora részt vállaljon az emissziócsökkentésben. A cégek önkéntes kibocsátáscsökkentési vállalásaikból eddig 31 százalékot valósítottak meg.

Munkaerőpiac és demográfiai kihívások: hogyan támogatható az aktív 50-60+ korosztály munkaerőpiaci részvétele, és milyen gazdasági értékteremtő megoldásokra van szükség?

Klasszis Egészséggazdaság és Longevity Konferencia 2026

Vegyen részt Ön is!

Részletek >>

Tíz éve még jószerivel lasszóval kellett fogni azokat a multikat, melyek hajlandók voltak elárulni, hány tonna szén-dioxid kibocsátással jár az üzleti tevékenységük évente. Ma már azokat a világvállalatokat nézik ki az élvonalból, amelyek nem jelentik az emissziójukat és a környezetterhelésükről szóló egyéb adatokat.

Hetesi Zsolt: lehetünk karbonsemlegesek!
A fizikus és fenntarthatósági kutató, Hetesi Zsolt saját farmján gyakorolja a karbonsemlegességet. Vallja, hogy az általa is használt mezőgazdasági módszerrel meg tudnánk kötni a civilizációnk által a légkörbe juttatott üvegházgázokat.
A londoni Carbon Disclosure Project (CDP) évente teszi közzé toplistáját arról, hogyan válaszolnak a klímaváltozás által okozott kihívásokra a multinacionális vállalatok. A Picking Up the Pace (Gyorsítás) nevű jelentésnek ezek a főbb megállapításai:
  • Az 1073 elemzett vállalat közül 89 százaléknál van érvényben idén is emissziócsökkentési cél és dolgozik ennek megvalósításán.
  • A vizsgált cégek 68 százaléka 2020-ra tűzött ki valamilyen százalékértéket a kibocsátás mérséklésére.
  • Ha az idei önkéntes célokat december 31-ig elérik, akkor a párizsi klímaegyezmény megvalósulásához (a globális felmelegedés 2 Celsius fok alatt történő megfékezéséhez) szabott légszennyezés-mérséklés 31 százalékát valósítják meg a vállalatok a saját vállalásaikból.
  • 2017-ben a realizált emiccsiócsökkentés még csak 25 százalékos megvalósulást jelentett. Vagyis évről-évre ütemesen araszolnak a cégek ama dekarbonizált működési mód felé, amely kompatibilis a globális klímapolitika kibocsátáscsökkentési céljaival és arányos szerepvállalást jelent a cégekre nézve.
  • A vizsgált cégek 98 százalékánál vagy az igazgatótanácsban vagy a felsővezetésben van egy olyan személy, aki a társaság klímaváltozással kapcsolatos felelősségeit, teendőit felügyeli.
Tudományos alapú emissziócsökkentés

A tudományos alapú célok (science-based targets, továbbiakban: SBT) azt jelenti, hogy a vállalatok arányosan annyival csökkentik karbonemissziójukat, amekkora a szerepük a klímaváltozást gerjesztő légszennyezésben, vagyis az üvegházgáz-kibocsátásban és amekkora mérséklésre van szükség, hogy szerepüket neutralizálhassák és a globális felmelegedés fékezését elősegíthessék.

Kép: SXC

Lássunk egy konkrét példát. Köztudott, hogy az acélgyártás -a cementgyártással együtt- a leginkább karbonintenzív, legszennyezőbb termelési tevékenységek közé tartozik. A Mahindra Sanyo konszern azt tűzte ki célul, hogy 2030-ra 35 százalékkal csökkenti a megtermelt acél egy-egy tonnájára jutó légszennyezés mennyiségét a 2016-os kibocsátáshoz képest.

Választhatunk a rántott hús vagy a gyermekeink jövője között
Globálisan a felére kell csökkenteni a hús- és tejtermékek előállítását, valamint -fogyasztását 2050-re, hogy elkerülhetőek legyenek a földi életet veszélyeztető klímaválság katasztrofális hatásai, és tartani tudjuk a párizsi klímaegyezményben kijelölt célokat − állítja a Greenpeace új nemzetközi jelentésében.
A Science Based Targets nevű egyesülést az említett Cardon Discloruse Project (CDP), a World Resources Institute (WRI), a World Wildlife Fund (WWF) és a UN Global Compact hívta életre. Ennek zászlaja alá csatlakoznak a vállalatok, s számuk foylamatosan nő:
  • A 2014-15-ös fiskális évben (hiszen az üzleti évet egyes cégek március 31-én zárják) a világ 500 legnagyobb cégének 80 százaléka vállalt ilyen célt, állította a World Resources Institute (WRI). Ez több mint 400 céget jelentene. Ugyanakkor későbbi évek hírei ennél kevesebb elkötelezett vállalatról szóltak.
  • 2017-re az STB-t kitűző cégek száma 300 fölé emelkedett, köztük 50 az amerikai székhelyű cég. Ezzel az USA viszi a pálmát, mert semelyik másik országból nem jelentkezett ennyi zöldülni kész cég.
  • 2017-ben 90 cég csatlakozott újonnan a kezdményezéshez, például a Gap, a Nike, a Levi Strauss & Co., a Guess, a Mahindra Sanyo, a Merck, a Telefónica, a Mars.
  • A 2017-ig csatlakozó vállalatok együttes piaci értéke eléri a 6500 milliárd dollárt. Az amerikaiaké a 2500 milliárd dollárt.
  • A csatlakozott cégek 35 országban működnek és összesen 750 tonna szén-dioxidot bocsátanak ki évente, ami egyenlő 158 millió gépjármű egy éves légszennyezésével.
  • A divatcégeknél a kibocsátás közel 90 százaléka a beszálíltói hálózatban, az ellátási láncban keletkezik.
  • Az SBT-koalíció 72 cég emissziócsökkentési célkitűzését hagyta jóvá, mint az egyesülés alapelveinek megfelelő vállalást. Ebből 42-t 2017-ben okéztak le. Így kaphatta meg a jóváhagyást zöldülése mértékére és tempójára az Adobe, a Colgate-Palmolive, az HP, a Marks & Spencer, a Mars, a Nestlé vagy a Tesco.
  • 2018-ban 330-ra nőtt az SBT iránt elkötelezett vállalatok száma.
  • A CDP által vizsgált 1073 cégből közel 30 százalék, azaz 317 vállalat jelezte, hogy tervbe vette, két éven belül csatlakozik az SBT-hez és önkéntes vállalásokat tesz.
Kép:Flickr

Érdemes megjegyezni, hogy a multik mindent megtesznek, hogy learassák a tudatos zöldülésből learatható PR-előnyöket. A cégek általában szeptember elején vagy az azt megelőző hetekben jelentik be csatlakozásukat az STB-hez, hogy így nagyobb figyetlmet kapjanak a sajtóban, hiszen hagyományosan szeptemberben rendezik meg az ENSZ Közgyűlését New Yorkban, melynek alkalmából zöld aktivisták felvonulást és pódiumbeszélgetéseket szoktak rendezni. Ez a Climate Week, vagyis a klímahét.

Az STB-hez csatlakozó legnevesebb cégek listáját cikkünk következő részében olvashatják. Folytatjuk.

(Sustainable Brands, cdp.net, cop23.unfccc.int, wri.org)

Véleményvezér

Azon morfondírozik a világ, hogy nézhette be ennyire Trump az iráni háborút

Azon morfondírozik a világ, hogy nézhette be ennyire Trump az iráni háborút 

Lehet, hogy a világ legértelmetlenebb háborújának vagyunk tanúi.
Romániának semmi baja az ukránokkal

Romániának semmi baja az ukránokkal 

Románia nagy üzleteket köt Ukrajnával.
A 22 magyar borvidékből már 21-et megtámadott a halálos amerikai szőlőkabóca

A 22 magyar borvidékből már 21-et megtámadott a halálos amerikai szőlőkabóca 

Halálos járvány pusztít a magyar szőlőkben.
Kétpártrendszer felé halad az ország

Kétpártrendszer felé halad az ország 

Politikatörténeti különlegesség előtt áll Magyarország.
Sorban állás az ukránok drónjaiért

Sorban állás az ukránok drónjaiért 

Most már Ukrajna segíti Irán ellen az USA-t.
Alulértékelte az USA Irán drónseregét

Alulértékelte az USA Irán drónseregét 

Több amerikai katona halálával számolnak az USA-ban az iráni drónok miatt.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo