A Barron’s amerikai üzleti magazin immár másodszor állította össze százas toplistáját a legfenntarthatóbb amerikai tőzsdei cégekről. Az üzletvitelt közel 200 szempont alapján értékelték. E vállalatok kevesebbet vesztettek értékükből a tavalyi árfolyamzuhanások közepette, mint a Top 100-ba be nem került cégek.

Van köztük bank, szoftvermárka, internetóriás, csomagküldő. Európában több a zöld előírás, ami a vállalatokat környezettudatos működésre kötelezi, Amerikában kevesebb. De az üzleti szféra élvonalában a zöldülés szinte magától értetődően fontos.

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért, mely a hazai GDP mintegy 30 százalékát megtermelő 82 tagvállalatot tömörít, idén másodszor adta át a Fenntartható jövőért díjat Változásvezető, Vezető nő és Üzleti megoldás kategóriában.

Két amerikai szakember, egyikük a World Wildlife Fund alelnöke, sorra vette, hogyan tudják a cégek elrontani a fenntartható megoldásaikat és programjaikat. Mikre kell ügyelni, hogy egy zöld céges újítás, az üzletvitel és gyártás átszervezése ne ártson a természeti környezetnek?

Hét éve példamutató módon elsőként jelentette be a Facebook, hogy energiafaló szerverközpontjait zöld energiával fogja működtetni. Ezt az átállást két éven belül be is fejezi. A Facebook példája nyomán indult el a RE100 kezdeményezés, melyhez világcégek sora csatlakozott hasonló célkitűzéssel. A Google csak 2017-ben szánta el magát hasonló átszervezésre.

A holland C&A állítja, hogy a világ legfenntarthatóbb farmernadrágját fejlesztette ki. A farmeranyagok kezelésében a festés és a vegyi anyagokkal való kezelés jár a legnagyobb szennyezéssel, mert nagy mennyiségű toxikus kemikáliát használnak a folyamat során. A cég új farmere azonban természetes anyagokból készült, komposztálható, s még a gyári munkások is fair fizetésben és bánásmódban részesülnek.

Olyan innovációs előrelépések történtek a bioplasztikiparban, hogy a természetes alapanyagú műanyagok némelyike ma már jobb minőségű, strapabíróbb és időtállóbb, mint a kőolaj-alapú plasztiktermékek.

A decentralizált, többszörös verifikálásra, visszaigazolásra alapozó technológia kitárja a vállalatok kapuját: ez történik az ellátási láncunkban, ennyi az üvegházgázemissziónk, ennyi vizet használunk. Transzparencia és hatékonyság jár itt kéz a kézben. A melléktermék pedig a fogyasztói bizalom.

Ausztria és Németország után Magyarországon is megkezdi működését a Green Brands független nemzetközi minősítő szervezet. A kitüntető címre többek között fenntarthatóan működő, termelő és szolgáltató, illetve élelmiszeripari vállalatok, kkv-k jelentkezhetnek.

Egy új etikus alap négyszáz olyan céget választott be portfóliójába, melyek az ENSZ által deklarált Fenntartható Fejlődési Célok megvalósulását segítik üzleti tevékenységükkel. 2016 óta ez a négyszáz vállalat jobb hozamot produkált együttesen, mint az S&P 500-as mezőny cégei.

A vállalatok ökológiai tudatosságának annyi aspektusa van, és ezekről annyi adat forog már közkézen, hogy nehéz őket összevetni. Egy amerikai platform az ezer legnagyobb amerikai vállalat környezettudatos gyakorlatait veti össze a laikusok számára is érthető vizualizációs technikákkal.

Versenyelőnyre tehetnek szert azok a termékek, melyeknél a gyártók bizonyítani tudják és kihangsúlyozzák a marketingben, hogy környezetbarát módon állították elő őket, és alapanyagaik könnyen újrahasznosíthatók. Nő az ökotudatos fogyasztók száma, és nekik ilyen címkékre lesz szükségük, hogy eldöntsék, mely terméket veszik meg.

Ha két kényelmet és minőséget nyújtó cég közül kell választani, az fog győzni, amelyik valamilyen pluszt tud felmutatni az éthoszában, az üzletpolitikájában: lehetőleg társadalmi elkötelezettséget és szerepvállalást. Ilyenek a B vállalatok, melyek világjobbító, etikus értékrendjével versenyelőnyre tesznek szert. A munkaerő megtartásában is erősek ezek a cégek.

Csökkentené légszennyezését az étteremhálózat, papír alapú szívószálakat is kipróbál angliai éttermeiben, és fenntarthatóvá kívánja tenni a csirketenyésztést. Utóbbit a márka tekintélyvesztése elleni reakciónak látják állatvédők, miután a The New York Timesban egész oldalas hirdetésben támadták a gyorsétterem-hálózatot.

Az élmezőnyben található a Unilever, a L'Oréal, a Danone, a Ford. Légszennyezés, vízhasználat és erdővédelem tekintetében osztályozták a nagyokat. A víz- és energiatakarékosság költségcsökkentő, a zöldülés pedig renomé-erősítő eszköz. Aki nem zöldül, az lemarad és a lúzerek közé kerül, vélik elemzők.

A párizsi klímaegyezmény 2 Celsius foknál alacsonyabb globális felmelegedést irányoz elő. Egyre több vállalat számolja ki, hogy légszennezéséhez arányosan mekkora részt vállaljon az emissziócsökkentésben. A cégek önkéntes kibocsátáscsökkentési vállalásaikból eddig 31 százalékot valósítottak meg.

Sok vállalat érdemben nem valósítja meg fenntarthatósági és energiagazdálkodási programjait. Többségük ugyan felkészültnek tartja magát ezen a területen, ugyanakkor kevesebb mint 30 százalékukat foglalkoztatják az olyan újabb lehetőségek, mint a mikrohálózatok vagy az energiatárolás - olvasható egy felmérésben.

Ez a második alkalom, hogy az Apple zöld kötvényt bocsát ki környezetkímélő átalakítások finanszírozására. 2016-ban 81 milliárd dollárnyi ilyen kötvényt adtak ki a vállalatok világszerte, ami duplája a 2015-ös összegnek. A kormányok is rákaptak erre a megoldásra.