Egy vállalat fenntarthatósága nemcsak arról szól, hogy mennyi üvegházgázt bocsát ki, vagy hogy csökkenti-e a hulladéktermelését, és növeli az energiafogyasztása hatékonyságát. A nyugdíjalapok és egyéb intézményes befektetők hosszú távú befektetési elveit valló Calvert Research and Management meglehetősen sokrétű kritériumrendszer alapján elemezte a toplistára szóba jöhető cégeket.
Összetett szempontrendszer
Az ESG szentháromságára – azaz a környezeti, társadalmi és cégvezetési szempontokra – épített vizsgálat során az 1000 legnagyobb piaci kapitalizációjú, tőzsdén jegyzett amerikai céget vették szemügyre. Az alapos elemzés 28 témára és közel 200 indikátorra terjedt ki. Ezeket öt osztályba sorolták be: részvényesek, munkavállalók, fogyasztók, bolygó, közösség.
A részvényesek kategóriában azt tanulmányozták például, hogy a felsővezetés milyen juttatásokban részesül (amely költés ugyebár a részvényesek elől veszi el az osztalékot), a fogyasztó kategóriában pedig olyan tényezőket néztek, hogy például milyen a cégnél az adatbiztonság, és a termékek mennyire biztonságosak. Mind az öt kategóriában maximum 100 pontot lehetett elérni. Az öt kategória elemei más-más súllyal nyomtak a latban minden cégnél, attól függően, hogy milyen az üzleti profiljuk, vagyis valamelyest személyre szabták az értékelést.
Miért? Mert a cégek különféle szektorokban dolgoznak, és másfajta stakeholderek (érintett szereplők) felé van erősebb kitettségük, ezért a légszennyezés például kevésbé számít egy bank értékelésében, mint egy olajipari óriásnál vagy egy logisztikai szolgáltatónál. Nem kerülhettek fel a százas ranglistára azok a cégeket, amelyek nem felelnek meg a Calvert már korábban megszövegezett Felelős Befektetési Alapelveinek. „Nehéz felkerülni a listára. Mi már csak tudjuk. Mi hoztuk létre a listát” – szól az önironikus ismertetőszöveg a Calvert honlapján.
Biztosabb tőzsdei pozíció
A fenntarthatóság nemcsak jót tesz az üzleti eredménynek, de a cégek tőzsdei árfolyamát is ellenállóbbá teszi a válságok csapásainak. 2018-ban, amikor az amerikai tőzsdeindex összevissza ingadozott (az év végére eltörölve azt az emelkedést, amit egész évben produkált), az S&P 500-as mezőny piaci kapitalizációja 4,2 százalékkal esett, a Russell 1000-as cégek 4,6 százalékot veszített, ám a Barron’s fenntarhatóság listáján szereplő 100 vállalat értéke csak 3,2 százalékkal csökkent.
Vannak vezérigazgatók, akik személyes indíttatásból tették le voksukat a fenntartható működés mellett. Az első helyezést kiérdemlő, korábban a harmadik helyen szereplő Best Buy áruházlánc vezére, Hubert Joly onnan eredezteti elkötelezettségét a környezeti fenntarthatóság iránt, hogy gyerekként a saját szemével látta, milyen mértékű környezetszennyezés folyik az Alpokban Franciaországban.
A toplista új sztárja a – korábban az ING Bank tulajdonába tartozó – Voya Financial biztosító és nyugdíj-takarékossági intézet, mely a tavalyi 46. helyezésről ugrott fel egyenesen a hatodik helyre. Az élmezőnyben számos kaliforniai székhelyű cég található, ami nem véletlen: az USA tagállamában erős környezetvédelmi és etikus cégvezetésre vonatkozó (governance) szabályozások vannak érvényben.
Az amerikai toplistán első helyezett lett a Best Buy, második a Cisco, harmadik az HP-ből kivált Agilent. Ötödik a UPS, hetedik a Clorox, kilencedik a Motorola, tizenegyedik a Salesforce, hogy csak az ismertebbeket említsük.
(Barron’s, Businesswire)
