A digitalizáció szerepét vizsgálták a fenntarthatósági célok elérésében.

Az orbáni út tévút.

A szakemberek szerint az energiaátmenet egyik kulcsszereplője lehet a bioüzemanyag.

A dekarbonizáció a G-20 országok egyikében sem zajlik a biztonságos éghajlat fenntartásához szükséges ütemben.

Szinte rekordszámban csuktak be széntüzelésű erőműveket az Egyesült Államokban, mégis nyolc éve nem nőtt olyan mértékben az ország légszennyezése, mint 2018-ban. Főleg a légi közlekedés és a földi teherszállítás emissziója felelős ezért.

A párizsi klímaegyezmény 2 Celsius foknál alacsonyabb globális felmelegedést irányoz elő. Egyre több vállalat számolja ki, hogy légszennezéséhez arányosan mekkora részt vállaljon az emissziócsökkentésben. A cégek önkéntes kibocsátáscsökkentési vállalásaikból eddig 31 százalékot valósítottak meg.

A világ 250 legnagyobb légszennyezőnek számító tőzsdei cégének még mindig csak az egyötöde rendelkezik emissziócsökkentési stratégiával. A Reuters és a Carbon Disclosure Project új, közös elemzése szerint az üzleti tevékenység dekarbonizációja javítja a nyereségességet.

Az éves globális szén-dioxid-emissziónak 2020-tól csökkennie kell, különben nem tudjuk kellő mértékben lefékezni a klímaváltozást, s ennek következménye soha nem látott időjárási szélsőségek és környezetpusztulás lehet. Mik az esélyeink arra, hogy sikerül drasztikusan visszafogni a légszennyezést?

Egy kanadai tanulmány szerint olcsóbb módja a légszennyezés csökkentésének az emissziókereskedelem, mint az elektromos autók állami támogatása. De mihez képest? Az emissziókereskedelemhez hasonlítják, ami nem fair, mert a karbonárfolyam a padlón van. Túl sok a kibocsátási kvóta a világban.

Évtizedek óta a zöld gondolat papja, az ökotudatosság keresztes lovagja. A nézeteit összefoglaló Kellemetlen igazság című dokumentumfilmnek köszönheti a Nobel békedíját is. De vajon azt cselekszi-e üzletemberként, amit hirdet? Vagy bort iszik és vizet prédikál?

A párizsi klímaegyezményben vállalt kibocsátáscsökkentés célja, hogy a globális felmelegedést kevesebb mint 2 Celsius foknál tudjuk megfékezni. De ha 2020 után sem csökken a globális ÜHG-kibocsátás, ez a cél betarthatatlan, vélik tudósok, akik hat pontos cselekvéstervben vázolták fel, mik a legégetőbb fontosságú teendők a klímavédelemben a következő 3 évben.

2016-ban még nem sikerült keresztülverekedni az ExxonMobil közgyűlésén, hogy a főrészvényesek megköveteljék a cégtől, adjon számot a klímaváltozás üzletvitelt érintő hatásairól. Egy év alatt azonban pálfordulás történt a nagy Wall Street-i alapoknál. Most már elismerik a klímatudatosság fontosságát.

Már a fosszilis ipar legnagyobb szereplői is belátták, hogy a gazdaság zöldítése szükségszerű. Ráadásul Amerika 2008 óta földgáznagyhatalom lett, tehát a szénbányászat feltámasztása értelmetlen és kivitelezhetetlen.

Ki gondolta volna, hogy ez a nap is eljön: Amerika legnagyobb olajvállalata is a párizsi klímaegyezmény megtartására kérte Trumpot. Persze az éppen vizsgálat alatt álló Exxon ezzel a klímatudatosságát akarja bizonygatni, mert épp az árfolyamra és a részvényesekre leselkedő klímakockázatok elhallgatásáért akarja elmarasztalni a vállalatot a New York-i főügyész.

2015-ben is javult a globális energiahatékonyság, ami jó hír a klímaharcban. Sok energiát fogyasztunk, de kevesebb emisszióval, mert folytatódik a megújuló energiák térnyerése. Ennél azonban sokkal gyorsabb javulás szükséges a világgazdaság dekarbonizációjához.