Nem hallgatnak Trumpra az amerikai energiacégek: sorra zárják be széntüzelésű erőműveiket

Már a fosszilis ipar legnagyobb szereplői is belátták, hogy a gazdaság zöldítése szükségszerű. Ráadásul Amerika 2008 óta földgáznagyhatalom lett, tehát a szénbányászat feltámasztása értelmetlen és kivitelezhetetlen.

Donald Trump, miután június 1-jén bejelentette, hogy kilép a párizsi klímaegyezményből, rögtön megígérte, hogy újranyitnak bányákat Nyugat-Virginiában és Pennsylvaniában. Nem mulasztotta el megemlíteni, mennyire szereti a szénbányászokat. Gondolhatnánk, hogy a bányatulajdonosok sorra bontották fel a pezsgőket, ám ez távolról sem volt így. Most azt is kifejtjük, miért.

Trump azzal érvényesült az elnökválasztáson, hogy ígéretet tett: a munkásosztály, a kétkezi munkából élő polgár érdekeit fogja képviselni. Köztük a nyomorgó, munkanélkülivé vált szénbányászokét.

Trump ugyebár üzletember, elvileg ért a gazdasági észérvekhez, az üzleti racionalitáshoz. Tudnia kell, hogy Amerikában irdatlanul nagy földgázmezőkre leltek 2008 óta (főleg palagázra, angolul ez shale gas), s a túlkínálat miatt lement a földgáz ára, ezért gazdaságtalanná vált a szénbányászat. A kőolaj világpiaci árának csökkenése sem segített a szén piaci pozícióján.

Az USA szénbányászatban erős tagállamaiban (Wyoming, Nyugat-Virginia, Kentucky) sorra mentek csődbe a bányaipari vállalatok (pl. Peabody Energy Corp., Arch Coal). Ő mégis a fosszilis energiáknak akar szabad utat adni – elmozdítva az emissziócsökkentés terhét az amerikai gazdaságról, amit a párizsi klímaegyezményhez csatlakozással vállalt az Obama-adminisztráció.

Trump és a fosszilisok favorizálása üzleti rációt nélkülöző húzás

Az üzleti rációt nélkülöző húzás azért, mert ma a megújuló energiáknál a leggyorsabb az új munkahelyek teremtése az USA-ban. Nagy tempóban bővülő piaci szegmensről van szó. A szoláreszközök árai az elmúlt években rohamosan csökkentek, a megújulók már jobb alternatívát jelentenek, mint egyes fosszilis energiahordozók, annak dacára, hogy a megújulók nem egészen megbízható-kiszámítható erőforrások (időnként nem fúj a szél és nem süt a nap, felhős az ég).

A dolog pikantériája, hogy a Wall Street és az olajlobbi is ellentmond Trumpnak. Az olajipari vállalatok azért karolták fel a karbonadó bevezetésének gondolatát, mert évekkel ezelőtt belátták, hogy a részvényesek számára kalkulálható, tervezhető üzleti környezetet kell prezentálni. A karbonadó vagy az emissziós kvóták kereskedelme tervezhető költségnem.

Rex Tillerson, aki a külügyminiszteri posztért hagyta ott az ExxonMobil olajmulti vezérigazgatói székét január 1-jén, szintén támogatta az emissszió beárazását egy új adónemmel. Trump mégis ott tart, hogy megnyitja a szövetségi kormányzati felügyelet alatt lévő területeket – a tengereket is – az olajkitermelés előtt, s a szénbányászatot akarja felpörgetni. Véget akar vetni „a szén elleni háborúnak”.

Fotó: Flickr/Mike Boening

 

De a közműipari cégek nem egy csónakban eveznek az elnökkel

Tiszta Energia Terv
Az Obama-féle törvény azt követelte meg a tagállamoktól, hogy azok fogják rá az erőművek üzemeltetőit, hogy 2030-ra 30 százalékkal csökkentsék az erőművek emisszióját a 2005-ös bázisév kibocsátásához képest.
Hiába állt elő április elejére Trump egy olyan elnöki utasítással, mely megadta a kezdőlökést az Obama-adminisztráció Tiszta Energia Tervének eltörléséhez, amely az energiacégek légszennyezési lehetőségeit szigorította. Trump az elnöki utasítás aláírásakor szénbányászokkal pózolt a sajtófotósok előtt.

Az áramszolgáltatók nagy része addigra már bő egy évtizede folytatott szénellenes üzletpolitikát. Ez annyit tesz, hogy fokozatosan korszerűsítették e létesítményeket (pl. szűrőberendezésekkel látták el a kéményeiket), vagy bezárták őket, arra számítva, hogy a Fehér Ház kevesebb emissziót enged majd a jövőben, s a régi erőművek korszerűsítése túl költséges, ezért indokolatlan beruházás.

A Reuters 32 energiacéget kérdezett meg az USA-ban, melyek beperelték az Obama-adminisztrációt, amiért a Tiszta Energia Tervvel (lásd keretes írásunkat) szigorította az emissziójukat: a Legfelsőbb Bíróságon akarják elérni, hogy a törvényt semmisnek mondják ki.

E 32 cég nagy többsége azt mondta a Reutersnek, hogy továbbra sem tervezik, hogy óriási pénzeket költsenek a széntüzeléses energiatermelés felturbózására, mivel már milliárdokat invesztáltak a más energiákra való átállásra:

  • 20 azt állította, hogy Trump miatt nem változtatnak hosszú távú üzleti terveiken;
  • 5 azt közölte, hogy átgondolják, Trump erőfeszítései milyen hatással lehetnek az energiaszektorra;
  • 6 nem válaszolt;
  • csak egy cég (az észak-dakotai Basin Electric Power Cooperative) mondta, hogy Trump jogi módosításai miatt hosszabb életűek lehetnek egyes idősebb széntüzeléses erőművei.
Fotó: flickr/gage Skidmore

Az okok sokrétűek:

  • a földgáz olcsó, és bőségesen rendelkezésre áll;
  • a szél- és napenergiából történő energiatermelés sok helyütt versenyképes árban a fosszilis energiákkal, habár ez főként az állami támogatásoknak köszönhető;
  • a tagállamok környezetvédelmi törvényei továbbra is érvényben maradnak, ráadásul szerintük a Trump-adminisztráció ökológiai jogi deregulációja nem biztos, hogy túl fogja élni az illetékes fórumokon a pereket (ezúttal a zöld aktivista szervezetek perlik majd agyba-főbe a kormányt).
Trump és a szén a múlté lesz

„Trump talán csak egymandátumú elnök lesz, ezért a könnyítés is rövid idejű” – mondta szkeptikusan a Basin Electric szóvivője, Dale Niezwaag. Egyébként is az energiaszektor üzleti tervezése jóval hosszabb távú, mint az elnöki ciklusok, s nem várható el, hogy 3,5-4 évre teljesen új irányvonalakat kövessenek (főleg ha a világ és a piacok nem abba az irányba haladnak). Ezt hangsúlyozta Tom Gauntt, a Warren Buffett Berkshire Hathaway konszernjének érdekeltségébe tartozó Pacificorp szóvivője is.

A Nemzeti Bányászati Szövetség (NMA) szóvivője, Luke Popovich is elismerte, hogy a szénbányaipar „dicsőséges napjait” már Trump sem tudja visszahozni. „Talán nincsenek azonnali tervek több szén beszerzésére, de a jövő ezen a piacon mindig is bizonytalan volt.”

Fotó: freeimages.com

Ez eufemizmus arra, hogy a szénkitermelés volumene olyan alacsony szinten van, hogy utoljára 1978-ban bányásztak ilyen keveset Amerikában. Következésképp a szén aránya az amerikai gazdaság energiamixében is egyharmaddal esett vissza a 2008 utáni években (amikor rábukkantak a nagy palagázmezőkre, főleg Nyugat-Virginiában).

S mint már utaltunk rá: szél- és napenergiából, valamint a földgázból az országban sok helyen ugyanolyan árszinten termelhető villamos energia, mint a széntüzeléses erőműből.

Bolond beszéd, de nincs benne rendszer

A széntüzelésű erőművek leállítása az egész ágazatot átfogó folyamat, 2016-ban 13 ezer MW-nyi kapacitást vontak ki a forgalomból, 2017-ben pedig 8000 MW-nyi kapacitást állítanak le a tervek szerint, derült ki a US. Energy Information Administration és a Reuters adataiból.

Miért ragaszkodik hát Trump egy lényegében halódó iparág támogatásához a megújuló energiák rovására? Mert eszement politikus.

Kontár és felelőtlen. Neki ez nem üzleti ráció kérdése, hanem ideológiai irányvonal. Kilépni a párizsi klímaegyezményből mondhatni becsületbeli ügy számára. Az ígérte, hogy minden döntésénél Amerika érdekeit helyezi előre. És az ő fejében Amerikai – rosszul felfogott – érdeke az, hogy ne kelljen fékeznie a légszennyezést, illetve ne kelljen sem a piaci szereplőkkel, sem a fogyasztókkal karbonadót fizettetnie.

Forrás: Reuters

Véleményvezér

Ezért irtó drága a zöldség és a gyümölcs Magyarországon

Ezért irtó drága a zöldség és a gyümölcs Magyarországon  

Két ábra mutatja, hogy az európai országokban hogyan változott a zöldségek és gyümölcsök ára 2014 és 2023 között.
Szenzáció a magyar költségvetésben

Szenzáció a magyar költségvetésben 

Meglepő számok a nyugdíj költségvetési sorain.
Hadházy Ákos szerint állami luxusrepülővel mentek kormánytagok szotyizni Németországba

Hadházy Ákos szerint állami luxusrepülővel mentek kormánytagok szotyizni Németországba 

A kormánytagok luxusutazásai lassan mindennaposak.
Immár Bulgária is lehagyott minket az egy főre jutó fogyasztásban

Immár Bulgária is lehagyott minket az egy főre jutó fogyasztásban 

Az életszínvonal egyik legfontosabb mutatójában mindenki alá értünk Európában.
Hadházy Ákos kiderítette az óbudai alpolgármester letartóztatásának hátterét

Hadházy Ákos kiderítette az óbudai alpolgármester letartóztatásának hátterét 

A magyar nyomozó hatóságokról nem fognak expresszt elnevezni.
Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása

Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása 

Ismét kifogtunk egy utolsó helyet az Európai Unióban.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo