A Reuters megszellőztette tervezett elnökválasztási programja egy részét, melyben továbbra is szerepet adna a fosszilis energiáknak az amerikai energiamixben. Az elnökjelöltségért versenyző riválisok és a progresszív környezetvédő szervezetek is hevesen támadják emiatt az USA elnökségére ácsingózó Bident.

Ugyan nemrég botrányosan távozott a Környezetvédelmi Hivatal éléről az olajlobbi zsebében lévő Scott Pruitt, máris a széntüzelésű áramtermelés mellett lobbizik. A matek már világos: a széntüzelésű erőműveknél olcsóbb elektromos államot kínáló alternatívát jelentenek a földgázüzemű és a megújuló energiás erőművek.

Trump visszahozná az élvonalba a széntüzelésű erőműveket, fittyet hányva arra, hogy már nem gazdaságos a működtetésük az olcsóbb alternatívák, mint például a földgázüzemű erőművek és a napenergia mellett. A Világbank Trump által jelölt új vezetője azonban nem nyúl hozzá a bank azon politikájához, hogy kivonul a széntüzelésű erőművek finanszírozásából.

Trump sem tudja megállítani a széntüzelésű erőművek sorozatos bezárását. Hiába ígérte kampányában, hogy véget vet az Obama-érában vívott „szén elleni háborúnak”: a földgázüzemű és megújuló energiás erőművek építése is olcsóbb, mint az öreg, elavult széntüzelésű erőművek fenntartása.

Három évig stagnált, majd a 2017-es emelkedés után 2018-ban ismét nőtt a globális üvegházgáz-kibocsátás. Meglepő módon ezért nem a gyáripar, hanem a közlekedés meglódulása okolható. Hiába terjednek az elektromos autók, egyre többen vásárolnak benzines járműveket és egyre nagyobb távokat tesznek meg velük. Európában csökkent a kibocsátás, de itt is kisebb mértékben, mint az előző években.

A befektetési alapok és befektetési cégek már nem létezhetnek a piacon valamiféle fenntarthatósági filozófia nélkül. A zöldek azonban úgy vélik, hogy ez időnként még mindig csak afféle porhintés, miközben némelyiküknek továbbra is súlyos portfóliója van a fosszilis szektorban. Most a 6200 milliárd dollárnyi eszközt kezelő BlackRockot támadják, amiért befektetéseivel hozzájárul a klímaváltozás súlyosbításához.

Kínában a szennyező ipari kéményekről is végeznek afféle „népszámlálást”, s az összesítés azt mutatta, hogy 2010 óta megduplázódott a számuk. A nagy baj azonban nem pusztán ez, hanem hogy a szennyező cégek megsértik a jogszabályokat.

A 3500 tagot tömörítő Eurelectric energiaipari szervezet szerint felgyorsult az átállás a megújuló energiákra Európában. Hamarabb lehet az öreg kontinens energiatermelése karbonsemleges, mint ahogy előző jelentésükben 2009-ben jósolták.

A bonni klímakonferencián jött létre az új szénellenes szövetség, mely 2018-ra, a lengyelországi klímakonferenciára már 50 tagot szeretne számlálni. A csatlakozási feltétel: 2030 után nem lehet széntüzeléses erőművekkel energiát termelni.

Anglia 2040-től betiltja az új gyártású benzin- és dízelüzemű autók értékesítését. Ahhoz viszont, hogy az áramhálózat elbírja a megnövekedett számú elektromos autók energiaigényét, korszerűsítésekre van szükség. Ez drága mulatság.

Trump korábban azt mondta, hogy a megújuló energiák időnként destabilizálják az áramhálózatot, mert a térnyerésük miatt sok szénerőművet zártak be. Egy távozó tisztségviselő azonban ellentmondott neki. Nyilvánosan. Amire tapsvihart kapott. Egy olyan konferencián, ahol Trump szénbarát energiaminisztere is elődást tartott.

Már a fosszilis ipar legnagyobb szereplői is belátták, hogy a gazdaság zöldítése szükségszerű. Ráadásul Amerika 2008 óta földgáznagyhatalom lett, tehát a szénbányászat feltámasztása értelmetlen és kivitelezhetetlen.

Az Európai Unióban a légszennyezés az idő előtti elhalálozások első számú oka. Az EU területén működő széntüzelésű erőműveknek csökkenteniük kell mérgezőanyag-kibocsátásukat. Az új szabályozás 20 000 emberéletet menthet meg évente.