2020 novemberében tartják a következő amerikai elnökválasztást. A korábbi voksolásoknál nem befolyásolta a választók véleményét lényegesen a politikusok klímaváltozással kapcsolatos nézetei és intézkedései tervei. Vagyis fontosnak tartották, de nem emiatt szavaztak egy adott politikusra.
Azonban a legújabb közvéleménykutatások szerint ez megváltozott. Egy nemrég a demokrata párti szimpatizánsok körében végzett vizsgálat arra jutott, hogy a válaszadók 84 százaléka „kulcsfontosságú” vagy „nagyon fontos” kérdésnek minősítette a politikusok klímapolitikai nézeteit.
Nagyon úgy tűnik, hogy felébredt az amerikai társadalom, mert már szó szerint a bőrén érzi az éghajlatváltozás okozta szélsőséges időjárási jelenségek hatásait.
Alacsony-prioritású kampánytémából tehát a klímaváltozás feljött politikai karriereket eldöntő tényezővé. Ezért állt elő az a helyzet, hogy a 2020-as demokrata párti elnökjelöltségért versengő politikusok mindegyike top prioritásnak jelölte meg a klímapolitikát (bár többségük még nem állt elő konkrét tervekkel). Az elnökjelöltek klímapolitikája központi tényező lett – és a demokrata párton belül sokat fog nyomni a latban, amikor megszavazzák, ki képviselje a pártot elnökjelöltként a népszavazáson.
A 76 éves Joseph R. Biden Jr. politikai profiljáról ezt kell tudni:
- Büszke arra, hogy centristaként prezentálja magát. Ebben lát afféle „piaci rést”.
- Szerinte a demokrata pártnak nem kellene még jobban balra tolódnia a politikai spektrumon, hogy meggyőzze a győzelemhez szükséges szavazótábort.
- A fehér bőrű középosztály tagjainak körében a legnépszerűbb.
- A fiatalok nincsenek oda érte.
- Pártján belül is a Demokrata Párt múltjának relikviájaként tekintenek rá, olyasvalakiként, aki nem képes megérezni a jövő szelét.
- Középutas megoldást keres a klímapolitikában is, ami elsősorban az emissziócsökkentést jelenti.
Bidenhez vélhetően közel álló forrásokat a politikus még nyilvánosságra nem hozott programjából a Reuters számára szivárogtatták ki azokat a részleteket, melyek szerint Biden nagy valószínűséggel visszaállítaná az Obama-éra két fontos klímavédelmi intézkedését, a széntüzelésű erőművek bezárását és a nagyobb energiahatékonyság megkövetelését az új gyártású járművektől, hogy kisebb legyen a közlekedés légszennyezése, ugyanakkor nem nyúlna hozzá az atomenergiához és meghagyná a földgázt is az energiamixben. (Ami kétségtelenül tisztább energiaforrás, mint a kőszén elégetése, de mégiscsak fosszilis, vagyis a szél- és napenergiánál lényegesen szennyezőbb.)
Biden kritikusai úgy vélik, hogy a politikus alábecsüli a fiatalok -főleg az 1980 és 1995 között született, vagyis 25-40 éves Y-generáció tagjainak- elkötelezettségét egy zöldebb, fenntarthatóbb, élhetőbb világ megteremtése iránt.
(fotó: Flickr/C-Monster)
A fiatalok által indított Napfelkelte Mozgalom -mely kidolgozta a Green New Dealt, aminek nem kevesebb a célja, mint egyszer s mindenkorra beszüntetni a fosszilis energiák használatát az USA-ban- úgy vélekedett, hogy Biden „halálos ítélet a generációnk számára”.
Ezt az vélekedést és irányvonalat képviseli Bernie Sanders is, aki azt tweetelte, hogy „nincs középút a klímapolitikában”. A vele sok mindenben egyetértő Alexandria Ocasio-Cortez, a Képviselőház tagja szintén úgy látja, hogy a volt amerikai alelnök mérsékelt, középutas megoldása a kérdésben elfogadhatatlanná teszi Biden alakját.
Biden kampánystábja azzal vádolta a Reuters-t, hogy hamis képet próbál kialakítani Biden terveiről, konkrétumokkal azonban nem cáfolták meg a hírügynökség értesüléseit. Maga Biden úgy reagált, hogy igyekezett azt bizonygatni, már 1986 óta elkötelezett harcosa a klímavédelemnek, hozzátéve, hogy néhány héten belül közzéteszi ebbéli terveit.
(The New York Times)
