Atommagkutató Intézet: a szárazföldek és az óceánok szén-dioxid elnyelő képessége változó.

Magyarország hátulról a negyedik helyen áll az Európai Unióban a megújuló energiaforrások felhasználását tekintve. Az összes volt szocialista ország megelőz minket.

A fosszilis tüzelőanyagok iránti igény növekedése a várakozások szerint valamikor úgyis végetért volna - a Boston Consulting Group legújabb elemzése szerint a COVID-19 válság több mint egy évtizeddel felgyorsíthatta ezt a folyamatot.

A Reuters megszellőztette tervezett elnökválasztási programja egy részét, melyben továbbra is szerepet adna a fosszilis energiáknak az amerikai energiamixben. Az elnökjelöltségért versenyző riválisok és a progresszív környezetvédő szervezetek is hevesen támadják emiatt az USA elnökségére ácsingózó Bident.

Bort isznak, és vizet prédikálnak a párizsi klímaegyezményre felesküdött európai kormányok: ugyanolyan sok pénzt öntenek támogatás formájában a fosszilis energiákba az uniós tagországok, mint a gazdasági válság kezdetén.

A befektetési alapok és befektetési cégek már nem létezhetnek a piacon valamiféle fenntarthatósági filozófia nélkül. A zöldek azonban úgy vélik, hogy ez időnként még mindig csak afféle porhintés, miközben némelyiküknek továbbra is súlyos portfóliója van a fosszilis szektorban. Most a 6200 milliárd dollárnyi eszközt kezelő BlackRockot támadják, amiért befektetéseivel hozzájárul a klímaváltozás súlyosbításához.

Angliában 2040-től tiltanák be a fosszilis üzemanyagok használatát, de a zöldek és egyes parlamenti képviselők már egy korábbi időpont mellett kardoskodnak. A Shell vezére támogatja az ötletet. A nagy autógyárak és olajcégek felismerték, hogy kénytelenek felkészülni egy olaj utáni korszakra.

Az újonnan létesített áramtermelő kapacitások tekintetében 2017-ben a szoláreszközök felülmúlták a fosszilis infrastruktúrákat. Rekordmennyiségű napenergiás kapacitást létesítettek tavaly.

A már felfedezett fosszilis készletek nagy részét a földben kellene hagyni, ha meg akarjuk állítani a globális felmelegedést. Az Északi-sarkon pedig nem szabad olajat kitermelni. Tudósok első alkalommal számosították a szóban forgó készletek mennyiségét, és listázták a konkrét lelőhelyeket. Maguktól nem lesznek képesek erre az olajmultik. Kormányzati és nemzetközileg koordinált klímapolitikai beavatkozás szükséges.

A fosszilis energiahordozókra szakosodott nagyvállalatok mindent megtesznek, hogy zöldnek láttassák magukat, holott valójában az az érdekük, hogy a legszennyezőbb energiahordozókat termeljék ki minél nagyobb mennyiségben. Ezt hívják úgy, greenwashing. Amikor zöldre festik magukat, holott nem azok.

A Big Oilnak is nevezett olajipari nagyvállalatok nemcsak óriási lobbierővel bírnak Brüsszelben és Washingtonban, de a médiában is a saját javukra ferdítik az igazságot.

A világ kormányai 2015-ben a párizsi klímaegyezményben vállalták nemzetgazdaságuk légszennyezésének csökkentését. De ugyanebben az évben ugyanezek a kormányok 400 milliárd dollárnak megfelelő összeget fizettek ki a fosszilis energiahordozók ártámogatására, hogy segítsék az embereket a legszennyezőbb energiák megvásárlásában.

A Csehország hatodik leggazdagabb emberének tartott Pavel Tykac a vagyonából egy milliárd eurót költene arra, hogy felvásároljon elöregedő szén- és gáztüzelésű erőműveket Európában, valamint az Egyesült Államokban – írja az NRGreport.

Nagyobb, mint Franciaország, és csak a megújulók piacképesek náluk. Az áramfogyasztás 20 százalékát fedezik szélenergiából. Hol is? És melyik napszakban fúj a szél a világ legnagyobb GDP-jét produkáló országában?

Nemhogy nem fogy el az olaj, de a fogyasztás sem csökken, hiába folytatódik a megújuló energiák térnyerése. Per pillanat úgy tűnik, hogy 2040-ig folyamatosan egyre több olajat fogunk használni a világgazdaság működtetésére.

Egy most nyilvánosságra hozott jelentés szerint az EU és az európai kormányok évente több mint 112 milliárd euróval támogatják a legnagyobb károsanyag-kibocsátással járó (fosszilis) energia termelését és felhasználását. Ez szembemegy azzal a vállalással, miszerint 2020-ig megszüntetik ezeket a káros támogatási rendszereket - írja a WWF Magyarország.

A párizsi klímaegyezményben vállalt kibocsátáscsökkentés célja, hogy a globális felmelegedést kevesebb mint 2 Celsius foknál tudjuk megfékezni. De ha 2020 után sem csökken a globális ÜHG-kibocsátás, ez a cél betarthatatlan, vélik tudósok, akik hat pontos cselekvéstervben vázolták fel, mik a legégetőbb fontosságú teendők a klímavédelemben a következő 3 évben.