Tényleg le kell építeni a gáztámogatást?

A világ kormányai 2015-ben a párizsi klímaegyezményben vállalták nemzetgazdaságuk légszennyezésének csökkentését. De ugyanebben az évben ugyanezek a kormányok 400 milliárd dollárnak megfelelő összeget fizettek ki a fosszilis energiahordozók ártámogatására, hogy segítsék az embereket a legszennyezőbb energiák megvásárlásában.

A párizsi Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) is évről-évre hangsúlyozza jelentéseiben, hogy egy zöldebb, alacsony karbontartalmú gazdaságra való átálláshoz elengedhetetlenül szükséges az üzemanyag- és gázártámogatások leépítése, mert ez megrekeszt minket a status quóban, a fosszilis gazdaságban. (Pedig nem a támogatás megszüntetése, hanem az alacsony energiahatékonyság taszítja a családokat szegénységbe.)

Az érvelések viszont nem szólnak arról, hogy azért a szegények és az alsó középosztály, még mindig fosszilis energiákat használ, nekik a szolárpanel luxus (sok helyütt a középosztálynak is), tehát szép gondolat az ártámogatások megszüntetése, de vajon nem árt-e túl sokat rövid távon a társadalom legelesettebbjeinek? Ezt a kérdést vizsgálta meg az Ecological Economics szaklap hasábjain a University of Sussex két kutatója, Benjamin Sovacool és Jessica Jewell.

Kép: PP Archív

Energiaszegénység ellen

Az ártámogatás nem más, mint olcsóbban hozzáférhetővé tenni az energiát, mint amennyibe az kerülne a normális piaci viszonyok közepette. A legtöbb ártámogatás a fosszilis energiahordozókat célozza meg, mert kőolajból, földgázból és szénből fogyasztunk a legtöbbet, illetve fogyasztanak a háztartásaink és az azokat ellátó infrastuktúrák (erőművek). A fosszilis ártámogatásokat szociális küldetéssel indították el a fejlett országokban. Amerikában ennek megfelelője volt a Home Energy Assistance Program, Angliában pedig a Warm Front Program, ami 2,3 millió háztartást segített.

Az ártámogatást úgy tartják számon, mint népszerű és széles körben használt eszközt, mely világszerte hozzáférést biztosít a szegénye(bbe)k számára az energiahordozókhoz. Talán népszerű és széles körben használt - de nem hatékony eszköz.

Az energiahatékonyság csökkentené igazán a rezsit
A Magyar Energiahatékonysági felhívja a figyelmet arra, hogy a szociális rezsicsökkentés – mint az energiaszegénység felszámolására tett intézkedés – önmagában részmegoldás. Az energiaszámlák tartós csökkentéséhez elengedhetetlen a magyar otthonok energiahatékonyságának állami, programszerű támogatása is.
Miért? Egy magasrangú OECD-tisztviselő úgy fogalmazott, hogy az ártámogatások torzító hatással bírnak gazdasági, ökológiai és társadalmi értelemben is, s nem várt, szándékolatlan következményeket okoznak. Hatékonyságuk is meglehetősen kétséges a szegénység mérséklésében, amiért pedig eredetileg bevezették őket.
  • A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 20 fejlődő országra kiterjedő vizsgálata arra jutott, hogy a társadalom legszegényebb ötödéhez csak az ártámogatásoknak átlagosan csak a 7 százaléka jutott el, a kedvező hatás 43 százalékát a leggazdagabb 20 százalék fölözte le.
  • Indiában a 2010-ben fosszilis ártámogatásokra költött 22,5 milliárd dollárból csak 2 milliárd dollár érte el a legszegényebb 20 százalékot.
Miért van ez? Mert a szegények kevesebb áramot és üzemanyagot használnak. Még akkor is, ha az energia kifejezetten az ő érdekükben lett olcsóbbá téve. Ez nálunk is vélhetően így lehet. Egy BAZ-megyei családi ház energiagiényei mások, mint egy XII. kerületi villáé Budán.

Egyre erősödik az a politikai mozgalom, vagy inkább vélekedés és belátás, hogy a fosszilis ártámogatások hosszabb távon nem lehetnek egy zöld gazdaság részei. 2016-ban, vagyis a párizsi klímaegyezmény elfogadását követő évben a G20-országok vezetői megerősítették egy korábbi vállalásukat, miszerint eltörlik a fosszilis ártámogatásokat. Mégis a kormányok óvakodnak attól, hogy leépítsék az ártámogatásokat, mert attól tartanak, hogy azzal elégedetlenséget keltetenének az emberekben, s elvesztenék szavazói bázisukat.

Energiahatékonyság: soknál is jobb a több
Az Európai Bizottság elemzése szerint az energiahatékonysági célok emelése EU- és tagállami szinten is pozitív gazdasági, egészségügyi, szociális és környezetvédelmi hatásokkal jár. Sőt, minél magasabb a közös európai energiahatékonysági célérték, annál nagyobb a beruházások által kiváltott közvetlen és közvetett haszon.
Ugyanakkor egy új kutatás azt mutatja, hogy az ártámogatások megszüntetése sem csodaszer, pusztán ettől nem oldódik meg civilizációnk emissziós problémája. A szén-dioxid elnyelő kapacitások és ökoszisztémák létesítésére (pl. erdők, mangrove-lápok), a termelés kevésbé karbonintenzív formáinak megtalálására éppúgy szükség van továbbra is.

Reformjavaslat

Nem lehetetlen a klímavédelmi célok és az ártámogatás elvonásának összehangolása. A Nature tudományos szaklapban megjelent nemrég egy tanulmány, mely szerint ha megszüntetnék az ártámogatásokat, az a következő országokban eredményezné a legnagyobb emissziócsökkentést: Oroszország és némely vele szomszédos állam, Közel-Kelet, Észak-Afrika és Dél-Amerika. Ezekben a térségekben nagy számban találhatók olajexportáló országok. A legtöbb ártámogatás is egyébként ezekben a térségekben van érvényben.

Mivel az olaj világpiaci ára alacsonyan van, a kormányoknak most viszonylag jó lehetőségük van arra, hogy csökkentsék ezeket a támogatásokat, mivel nagy a nyomás rajtuk, hogy csökkentsék költségvetési kiadásaikat is.

Indiában például a kormány azoknak a háztartásoknak támogatja a főzésre használt földgázt, amelyek összjövedelme bizonyos szint alá esik. Indiában és Indonéziában az ártámogatásokra szánt pénzt a kormány infrastrukturális fejlesztésekre és az egészségügy javítására csoportosította át. Ha az általános ártámogatás megvonását ilyen, kifejezetten a szegényekre fókuszáló programokkal tudják behelyettesíteni, akkor a szegények nem kizárólag kárvallotjai lennének az ártámogatás megszüntetésének.

Energiahiány
Érdekes módon a fix ártámogatás energiahiányhoz is vezethet, ha így az árszint a nemzetközi piaci árszint alá esik. Mert az olajexportőrök nem hajlandók ilyen országba olcsóbban szállítani, inkább a szomszédos országokba irányítják kőolajszállítmányaikat. Ez történt Mianmar esetében. A beszállítók inkább Kínába és Thaiföldre vitték az olajat.

Véleményvezér

Úgy vernek minket a lengyelek, mint szódás a lovát

Úgy vernek minket a lengyelek, mint szódás a lovát 

A lengyel valuta árfolyama fenn, a magyar lenn.
Karácsony Gergely szerint Bindzsisztán szervezi mini-Dubajt

Karácsony Gergely szerint Bindzsisztán szervezi mini-Dubajt 

Ez a harc lesz a végső?
A tervezett budapesti mini-Dubaj felhőkarcolója pont egy légifolyosóba esik

A tervezett budapesti mini-Dubaj felhőkarcolója pont egy légifolyosóba esik 

Nem tűnik túl átgondoltnak a mini-Dubaj projekt.
A Jobbik volt elnöke szerint Lázár János lebukott

A Jobbik volt elnöke szerint Lázár János lebukott 

Bindzsisztán működik, ahogy kell.
Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe 

Kölcsönösen árulással vádolják egymást.
A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe

A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe 

Vége a Gazprom nagyhatalmi státuszának.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo