Ezt a befektetési alapot kárhoztatják a klímaváltozás erősítéséért

A befektetési alapok és befektetési cégek már nem létezhetnek a piacon valamiféle fenntarthatósági filozófia nélkül. A zöldek azonban úgy vélik, hogy ez időnként még mindig csak afféle porhintés, miközben némelyiküknek továbbra is súlyos portfóliója van a fosszilis szektorban. Most a 6200 milliárd dollárnyi eszközt kezelő BlackRockot támadják, amiért befektetéseivel hozzájárul a klímaváltozás súlyosbításához.

A nyugati világban a szuverén nemzeti vagyonalapok, a nyugdíjalapok és az egyetemek tőkéjét, megtakarításait kezelő alapok azok, melyek zömében hosszú távú stratégiákat követnek. Ebbe az is beleértendő, hogy az üzletvitelre leselkedő több évtizedre szóló kockázatokat és terheket is bekalkulálják döntéseikbe (pl. klímaváltozásból eredő szélsőséges időjárás, kibocsátási kvóta vásárlása vagy karbonadó előbb-utóbb a világon mindenütt, a gazdaság dekarbonizációja és átállása a megújuló energiákra). Etikus megfontolás is bejátszik ebbe: kivonulnak a környezetszennyező és emberi jogokat sértő cégekből. Ez a divestment-mozgalom lényege.

A davosi Világgazdasági Fórumon Larry Fink, a világ legnagyobb vagyonkezelőjének számító BlackRock vezérigazgatója fennkölten hangoztatta, hogy azok a vállalatok, amelyek nem járulnak hozzá pozitív módon a világ jobbá tételéhez, elvesztik „társadalmi engedélyüket”, vagyis a nép jóváhagyását és a renoméjukat.

A globális GDP negyedét nyújthatná a zöld gazdaság
Ha sikerülne karbonmentes, azaz zérókibocsátású pályára állítani a világgazdaságot a következő 35 évben, akkor 2050-re 19 000 milliárd dollárnyi értéket szerezhetnénk a zöld gazdaságból.
Hozzátette, őt személy szerint többé nem érdeklik olyan cégek, melyeknek nincs „társadalmi küldetéstudata” (social purpose), vagyis az alaptevékenységükben nem nyilvánul meg valamiféle világjobbító igyekezet. Ez természetesen az, amit úgy mondanak, hogy stakeholder szemlélet: a köznek, a nagyobb közösségnek, a társadalomnak kedvező hatás, ami túlmutat a részvényesek érdekeinek kiszolgálásán.

Fink 2017-ben azt mondta a világpolitikusoknak, hogy a klímakockázatot az év egyik prioritásává teszi a BlackRock befektetéspolitikáját irányító teamjén belül. Befektetőinek és befektetési célpontjainak szóló, 2018-as cégvezetői levelében megismételte: ahhoz, hogy a BlackRock támogatását továbbra is megkapják, a vállalatoknak a prioritásaik közé kell felvenniük a társadalmilag felelősségteljes üzletpolitikát.

Tucatnyi zöld szervezet emelte fel a hangját

Ez mind szép és jó, de az igazság ennél kevésbé szép, vallja több mint egy tucatnyi zöld szervezet, melyek összefogtak, hogy a BlackRock's Big Problem (BlackRock Nagy Problémája) nevű kampányban a nyilvánosság használatával gyakoroljanak nyomást Finkre, vonuljon ki a szennyező iparágakból. A BlackRock ugyanis jelenleg is a „gyorsuló klímaváltozás felé nyomja bolygónkat” azzal, hogy élteti a fosszilis cégeket, tőkét nyom beléjük, és profitál belőlük.

Larry Fink befektetési mogul, a BlackRock vezetője.
Fotó: Wikipedia/Wilson Center

A kampányban részt vevő szervezetek között megtalálható a Sierra Club, a Föld barátai amerikai szervezete (Friends of the Earth US), az Amazon Watch és a The Sunrise Project, melyek a New York-i Klímahetet ragadták meg üzenetük kommunikálására. Állításuk szerint sok van a BlackRock rovásán:

  • Világszerte a legnagyobb befektető az új széntüzelésű létesítményekben/erőművekben.
  • A világ egyik legnagyobb befektetője a gáz- és olajiparban (szén-, olajhomok, északi- sarki olajkitermelés stb.).
  • A legnagyobb amerikai befektető az esőerdők irtásáért felelős üzleti tevékenységekben (például olajkitermelés az Amazonas-esőerdőben).
Tíz naiv hiba a fenntarthatósági kezdeményezésekben
Két amerikai szakember, egyikük a World Wildlife Fund alelnöke, sorra vette, hogyan tudják a cégek elrontani a fenntartható megoldásaikat és programjaikat. Mikre kell ügyelni, hogy egy zöld céges újítás, az üzletvitel és gyártás átszervezése ne ártson a természeti környezetnek?
Ez nyilvánvalóan nincs összhangban a Davosban hangsúlyozott etikus elvekkel. Ráadásul más nagy befektetési cégek sokkal előrébb tartanak a fosszilis iparágakból való kivonulásukban, mint a BlackRock.

A Föld barátai egyik vezető munkatársa hipokritának, vagyis képmutatónak nevezte Finket.

Az aktivisták két követeléssel álltak elő: ha Fink tényleg meg akar felelni annak a képnek, amit terjeszt magáról, adja el a részesedéseket azokban a fosszilis energiahordozókkal foglalkozó cégekben, melyek nem zöldítik tevékenységüket, továbbá helyezzen nyomást a vállalatokra, melyekben részvényei vannak, hogy egyeztessék össze működésüket a párizsi klímaegyezmény céljaival – vagyis csökkentsék légszennyezésüket és általában ökológiai lábnyomukat.

A kampányolók a Klímahét rendezvényein osztogatták a szlogenjeiket hordozó karkötőket, de a BlackRock székhelyén is megjelentek, hogy beszéljenek a cég munkatársaival. Egy digitális transzparenst hordozó kocsival pedig a járókelőknek közvetítették üzenetüket.

(Sustainable Brands, Business Insider)

Vagyonkezelő alapok
A BlackRock a nehézsúlyú résztvevők közé tartozik a tőkepiacokon: 6200-6300 milliárd dollár értékű eszköze egyenlő azzal, amivel a világ 20 legnagyobb nyugdíjalapja összesen rendelkezik!
A vagyonkezelő alapok a legnagyobb részvényesek a világgazdaságban, közel 90 000 milliárd dollárnyi eszközt kontrollálnak. Ez természetesen nagy beleszólást ad ezeknek az alapoknak a tőzsdei cégek, az óriásvállalatok ügyeibe, és lehetővé teszi nekik, hogy tereljék őket, befolyásolják globális stratégiáikat.

Véleményvezér

Románia is lehagyott minket a várható élettartam statisztikákban

Románia is lehagyott minket a várható élettartam statisztikákban 

80 felett már nincs sok esélyünk.
A francia elnök szerint a kis nemzeti vállalatok versenyképtelenek a nagy globális cégekkel szemben

A francia elnök szerint a kis nemzeti vállalatok versenyképtelenek a nagy globális cégekkel szemben 

A francia elnök keményen beszólt az európai gazdaságpolitikának.
Az osztogató-fosztogató állam nagyon drága

Az osztogató-fosztogató állam nagyon drága 

A kormány tavalyi, többször módosított hiánycélja sem teljesült.
Jobbról és balról is immár Magyar Péter nemiségét firtatják

Jobbról és balról is immár Magyar Péter nemiségét firtatják 

Lassan mulatságba fullad a magyar elit kommunikációs vergődése.
Minimum nettó 800 ezer forintos fizetés a Lidlben

Minimum nettó 800 ezer forintos fizetés a Lidlben 

Nem álom, valóság.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo