Nem ezt ígérték.

A magyar Sparhoz hasonlóan szembeszáll az állammal a Rompetrol.

A második helyen az oroszok.

Engedélyezték a kitermelés elkezdését a legnagyobb brit tengeri olajmezőn.

Nem tesznek semmit az európai gáz- és olajvállalatok az energetikai átmenet elősegítése érdekében.

Az eredmény elmaradt a várt 776 millió dolláros szinttől.

Emelkedéssel reagált a kőolaj ára arra a bejelentésre, hogy Oroszország márciustól csökkenti olajtermelését.

Rekordnyereséget ért el tavaly a BP olajipari vállalat.

Norvégiában sztrájkba lépett az olaj- és gázipari dolgozók egy része, akik béremelést követelnek a magas infláció miatt.

A Reuters megszellőztette tervezett elnökválasztási programja egy részét, melyben továbbra is szerepet adna a fosszilis energiáknak az amerikai energiamixben. Az elnökjelöltségért versenyző riválisok és a progresszív környezetvédő szervezetek is hevesen támadják emiatt az USA elnökségére ácsingózó Bident.

Amerikai katonai beavatkozás a küszöbön, a lakosság háromnegyede éhezik –a világ egyik leggazdagabb országa lehetne Venezuela és mégis koldusbotra juttatta az unortodox gazdaságpolitika és a korrupció.

A Shell bejelentette, hogy ”hosszú távú fizetések” attól függenek majd, hogy mennyire sikerült a vezetésnek csökkenteni a cég légszennyezését. Lehetséges, hogy más vállalatok is követik a Shell példáját, nemcsak az olajszektorban.

A globális népességnövekedés megállíthatatlan, csak az ökológiai erőforrások gondosabb ápolása és hatékonyabb felhasználása biztosíthatja az emberi életet – vélekedtek előadók a Piac & Profit által rendezett Magyar Fenntarthatósági Csúcson. Vajon képesek vagyunk megfelelni és korszerű válaszokat adni a kihívásoknak?

Az elmúlt években publikussá vált, hogy a tőzsdén jegyzett nagyvállalatok közül melyik a 250 legnagyobb légszennyező. De a top 100 kibocsátó olajipari cég neve is ismeretes. A leginkább karbonintenzív működésű 250 vállalatból csak 20 százaléknak van ökolábnyom-csökkentést megcélzó stratégiája!

Csak egyetlen államban mintegy 30 millió dollárral segítették nagy amerikai olajvállalatok olyan politikusok kampányát, akik nem adóztatnák meg a károsanyag-kibocsátást.

A befektetési alapok és befektetési cégek már nem létezhetnek a piacon valamiféle fenntarthatósági filozófia nélkül. A zöldek azonban úgy vélik, hogy ez időnként még mindig csak afféle porhintés, miközben némelyiküknek továbbra is súlyos portfóliója van a fosszilis szektorban. Most a 6200 milliárd dollárnyi eszközt kezelő BlackRockot támadják, amiért befektetéseivel hozzájárul a klímaváltozás súlyosbításához.

Az Irán elleni amerikai szankciók felverték az olaj árát, most az elnök az OPEC-et akarja rávenni, hogy a termelés növelésével vigyék lejjebb az olajárakat. Erre az olajtermelő országok nem hajlandók, de az árfolyam csökkenéséért az USA is tehet, ha hajlandó feláldozni a saját vésztartaléka egy részét.

Az Obama-adminisztráció az üzemanyaghatékonyságra vonatkozó előírásokkal kívánta csökkenteni a közlekedés emisszióját. Ezt törölné el Trump és a tagállamoknak azt is megtiltaná, hogy a szövetségi kormányénál szigorúbb légszennyezésellenes törvényeket léptessenek hatályba. Ezt a módosítást támadná meg 19 tagállam.

A Big Oilnak is nevezett olajipari nagyvállalatok nemcsak óriási lobbierővel bírnak Brüsszelben és Washingtonban, de a médiában is a saját javukra ferdítik az igazságot.

Norvégia szuverén nemzeti vagyonalapja, mely 1000 milliárd dolláros tőkéjével a legnagyobb ebben a kategóriában, évek óta próbálja zöldülésre rábírni a fosszilis energiahordozókból élő vállalatokat. Most hazai terepen is érvényesíti e taktikát.

Újabb fordulatot vett a kiskorúak pere, melyet a Trump-kormány és az olajipar vezetői ellen nyújtottak be 2015-ben, amiért szerintük Trump és az olajvállalatok megsértették az alkotmányos jogaikat, amikor ignorálták a klímaváltozás által okozott negatív környezeti hatásokat.

Már 1959-ben a globális felmelegedés veszélyeire figyelmeztette az amerikai kőolajipar vezetőit, kormányilletékeseket, közgazdászokat Teller Ede atomtudós az amerikai kőolajipar létrejöttének 100. évfordulója alkalmából rendezett szimpóziumon.

Oroszország a világ legnagyobb szénhidrogén-exportőrje, ám vállalatai ehhez mérten kevéssé voltak jelen a világban. Ez változik: a nagy állami olaj-és gázkonszernek a Kreml hátszelével, a kormány politikai céljait is támogatva terjeszkednek több kontinensen.

A francia elnök olyan törvénytervezetet fog benyújtani még idén a parlamentnek, mely 2040-től beszüntetné az olaj- és gázkitermelést. Norvégia viszont belendíti a sarkköri kitermelést, ráadásul ennek kockázatait az adófizetőkkel fizetteti meg.

Trump kampányígérete volt a cégeket sújtó adók csökkentése. De valamivel pótolni kell azt a bevételt, amitől az államkassza elesik. Az egyik lehetséges mód az üvegházgáz-emisszió megadóztatása. Utánanéztünk, mely országokban vezettek már be ilyen adónemet.

Hiába nagy a hatalma az Egyesült Államok elnökének, rendelkezéseinek sok szereplő tehet keresztbe: pert indító aktivisták, a bíróságok, a washingtoni kongresszus, a szövetségi bürokrácia, sőt a gazdasági szereplők és az üzleti ráció is. Trump csak fékezni tudja a magánszektor zöldülését, megakadályozni nem. Milyen jogi huzavonákra számíthatunk?

Kikeltek Trump újonnan kinevezett vezetője ellen az USA Környezetvédelmi Hivatalának alkalmazottai. Scott Pruitt az olajipari lobbi embere, aki klímaszkeptikus nyilatkozatokat tesz. Közel 800 szakértő írta alá a nyílt levelet, melyben aggodalmukat fejezik ki, hogy az új vezető a hivatal céljai ellen dolgozna.

A felelősségteljes befektetési alapok sorra válnak meg olajipari részvényeiktől. A részvényesek és fogyasztók egyaránt nyomást gyakorolnak az olajmultikra, hogy hagyják a földben a fosszilis készleteket. Sok helyen már nem gazdaságos az erőforrások kitermelése.