250 tőzsdei cégtől függ, hogyan alakul a klímaváltozás

Az elmúlt években publikussá vált, hogy a tőzsdén jegyzett nagyvállalatok közül melyik a 250 legnagyobb légszennyező. De a top 100 kibocsátó olajipari cég neve is ismeretes. A leginkább karbonintenzív működésű 250 vállalatból csak 20 százaléknak van ökolábnyom-csökkentést megcélzó stratégiája!

Szemléletváltásra van szükség az emissziótudatosságunkban. A kibocsátásokat általában nemzeti szinten szokták mérni, csakhogy a multinacionális vállalatok több száz országban működnek, és a légkör sem ismer országhatárokat. A nemzetállami keretrendszerben való gondolkodás helyett valósabb képet kapunk a céges kibocsátások adataiból. A Carbon Disclosure Project jelentése szerint a 250 legnagyobb szennyező vállalat az éves globális üvegházgáz-kibocsátás nagyjából egyharmadáért felel. Ha ezekre a társaságokra nyomást gyakorolnak a fogyasztók, hogy gyorsabban zöldüljenek, talán hatékonyabb lehet a klímavédelem.

Figyelni kell a jelekre, az internetes keresők is jelzik a klímaváltozást
Az időjárás tartós változása mérhetően kihat az online vásárlási szokásokra is. A vállalkozásoknak fel kell ismerni a jeleket, és alkalmazkodniuk kell a klímaváltozáshoz.
Vagy mégsem? A száz legszennyezőbb vállalat szinte egytől egyig az olajiparban aktív, csak néhány működik a bányaiparban. (A top 250-be már bekerültek erőműveket működtető cégek, autó-, repülőgép-, cement- és acélgyártók is.) Inkább a fosszilis energiahordozók használatáról kellene lemondanunk háztartások és gépjárművek tulajdonosaiként, hogy ezek a cégek is a bőrükön érezzék a környezettudatossá válás szükségességét.

Top 250: 80 százalék nem zöldül

Nem túl kedvező kép tárul elénk az összesítésből: a 250 legnagyobb légszennyező vállalatnak csak 20 százaléka rendelkezik olyan stratégiával, amely környezeti tehertétele módszeres csökkentését célozza meg. Magyarán a legnagyobb szennyezők 80 százaléka nem igazán zöldíti üzleti és termelési folyamatait.

A szóban forgó 20 százalék nagy része azonban tapasztalatból vallja, hogy az ökotudatos átalakulással több üzleti előnyre is szert tesznek: javítják ezzel a költséghatékonyságukat, új bevételi forrásokat generálnak, és csökkentik a klímaváltozásból eredő üzleti kockázatokat.

Kép: Pixabay

A klímapolitika célkitűzése szerint évente 3 százalékkal kellene csökkennie a globális üvegházgáz-kibocsátásnak, ezzel szemben három évig stagnált, majd 2017-ben újra növekedett (1,4 százalékkal). Emiatt vélhetően a klímavédelem is „összetettebb és drágább” lesz a jövőben – fogalmazott egy szakember a Reuters-nek.

A jelentés egyik szerzője, Tim Nixon, a Reuters munkatársa azt mondta, nincs jele annak, hogy a kibocsátásukat megfékező cégek üzleti tevékenységére kedvezőtlenül hatna a zöldülés akár a részvényárfolyamuk, akár a nyereség és a munkaerővonzó erejük tekintetében. Nixon az Xcel Energyt, az Ingersoll Randet és a Totalt említette pozitív példaként, ahol jelentős előnyökre tettek szert a kibocsátásmérsékléssel.

Kétszázötven nagyvállalat vezetője befér egy nem túl nagy terembe. Ha rájuk lehetne hatni, az óriási hatással lenne környezetünk és civilizációnk jövőjére.

(The Guardian, Reuters, IEA)

Számoltak
Az összesítést az Angliában működő nonprofit szervezet, a Carbon Disclosure Project (CDP) végezte, mely évek óta gyűjti és rendszerezi a cégek önkéntes alapon beküldött emissziós adatait, s a legnagyobb ilyen jellegű adatbázist halmozta fel a világon.
2016-ban több mint 5800 vállalat ökológiai adatai futottak be a CDP-hez, ezek a társaságok a globális piaci kapitalizáció, vagyis a tőzsdei cégek összértékének 60 százalékát adják.
A Top 250-t elemző jelentés elkészítésében részt vettek még a Yale University, a Constellation Research and Technology, a Baker McKenzie, a KPMG, a State Street Global Exchange, az ENSZ Gigaton Coalition, a Norvég Éghajlati és Környezeti Minisztérium és az Európai Űrügynökség munkatársai.

Véleményvezér

Egy ország jólétének alapja, hogy van-e egy erős jómódú középosztálya

Egy ország jólétének alapja, hogy van-e egy erős jómódú középosztálya 

Hiányoznak az alapfeltételei egy jóléti Magyarországnak.
Hadházy Ákos olyan gyerekintézményt talált, ahol luxusban fürdenek a kicsik

Hadházy Ákos olyan gyerekintézményt talált, ahol luxusban fürdenek a kicsik 

Az állam kiegyensúlyozó szerepe felborult.
Több ezer szíriai menekült indult haza Törökországból

Több ezer szíriai menekült indult haza Törökországból 

A szírek hazavágynak.
Újabb bicskanyitogató esetre lelt Hadházy Ákos

Újabb bicskanyitogató esetre lelt Hadházy Ákos 

A nagy fideszes trükk.
Megdöbbentő fotók egy gyermekotthonból

Megdöbbentő fotók egy gyermekotthonból 

A képek mindennél beszédesebbek.
Mélypontra ért a magyar belpolitika, avagy büdös-e Menczer Tamás szája?

Mélypontra ért a magyar belpolitika, avagy büdös-e Menczer Tamás szája? 

Még egy lépcsőt lejjebb lépett a magyar belpolitika.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo