Korábban már beszámoltunk róla, hogy az amerikai Környezetvédelmi Hivatal új vezetésével Donald Trump tulajdonképpen a rókát nevezte ki a tyúkól főnökévé. Scott Pruitt korábban perek során keresztül támadta a Környezetvédelmi Hivatalt (EPA), hogy lefaragja annak hatáskörét. Most ennek a hatóságnak lett a vezetője.
Már jelöltségét is támadták: az EPA 773 exalkalmazottja írta alá azt a tiltakozó levelet, melyet az Environmental Integrity Project nevű nonprofit szervezet küldött szét. Az ilyesfajta tiltakozás alighanem példa nélküli az amerikai történelemben. Legfőbb kifogásuk az volt, hogy Pruitt eddigi pályafutása nem adott bizakodásra okot, sőt nyilvános kijelentései azt látszanak bizonyítani, hogy nem ért egyet az EPA-t szabályozó környezetvédelmi jogszabályok alapelveivel. Mi több, még a klímaváltozásról is kételkedően beszélt.
Trump persze pontosan azért jelölte őt e posztra, hogy részben hatálytalanítsa, illetve csökkentse az EPA feladatkörét, s így szabadabban működhessen az olajipar. Melynek fontos szerepet szán munkahelyteremtő politikájában.
John Barrasso republikánus szenátor – aki a szénbányászatban aktív Wyomingot képviseli, és e minőségében a szenátus energiaügyi bizottságának elnöke – kiállt Pruitt mellett, mondván, ő vezette azt a mozgalmat, amelynek célja volt, hogy leépítsék a nagy kormányzatot és Washington túlzott befolyását.
Nem pártszimpátia
Az EPA egykori vezető beosztású alkalmazottai szerint viszont téves a környezetvédelmi törvényeket túlszabályozásnak tekinteni, azoknak pártoktól független érvényességük van, amit meg kell őrizni. A nyílt levélben a 773 szakember hangsúlyozta, nem pártszimpátiák mentén fogalmazzák meg ellenvetéseiket, hiszen republikánus és demokrata kormányzat alatt egyaránt teljesítettek szolgálatot az EPA kötelékében. Céljuk mindig az volt, hogy a közjó érdekében cselekedjenek, a lakosság érdekeit szem előtt tartva szolgálják az amerikai népet.
„Nemzetünk hatalmas előrelépést tett annak biztosításában, hogy minden amerikai polgár tiszta levegőt lélegezhessen be, tiszta vizet ihasson, és szennyezés nélküli földterületeken élhessen, dolgozhasson és játszhasson. Bárkit, aki ellátogat Pekingbe, arra emlékeztetheti az ottani látvány, hogy az amerikai városok hogyan néztek ki egykor, mielőtt mi elkezdtük a szennyezés elleni harcunkat” – áll a levélben.
Fotó: flickr/Gage Skidmore
Az EPA feladata ugyanis az, hogy az emberek egészségét is megőrizzék, limitálva a szennyező anyagok legálisan szétszórható mennyiségét és ezzel egyúttal fékezve a nagy környezetszennyező cégeket, melyeket a hivatal elszámoltat és büntet is indokolt esetben.
Az EPA egykori munkatársai arra is felhívták a figyelmet, hogy a hatóságnak kötelessége a tudomány jelenlegi állása szerint meghoznia a döntéseit, ugyanakkor olyan esetekben is életbe léptethet tiltásokat, amikor a tudományos konszenzus még nem teljesen megalapozott. Példaként az EPA első vezetőjének döntését hozták fel, aki limitálta az üzemanyagok ólomtartalmát, holott még nem volt teljesen megalapozott a tudósok érvelése, hogy az szennyező a nép egészségére nézve. (Később bizonyosodott be teljességgel, hogy igenis az.)
A levél kitért arra is, hogy Oklahoma főügyészeként Pruitt több mint 50 sajtóközleményt adott ki, melyekben azt ecsetelgette, miként támadta meg az EPA-t, hogy megakadályozza a szervezetet az erőművekből származó higanykibocsátás csökkentésében, a városi szmog visszafogásában, az üvegházgáz-emisszió megfékezésében és más feladataiban. Pruittnak egyetlen sajtóközleménye sem szólt arról, hogy ő maga hogyan venné rá az oklahomai piaci szereplőket a környezetvédelmi törvények betartatására.
A szakemberek nevén nevezik a bajt: Pruitt az üzleti szektor (és azon belül szennyező iparágak) érdekeit és nézeteit képviselte. Előfordult, hogy perei egyes piaci szereplőknek kedveztek, vagy az EPA-t kritizáló leveleit az olajipari szereplők fogalmazták meg, amit persze próbált eltitkolni. (Végül mégis kiderült.)
Fotó: flickr/Victoria Pickering
Klímaszkeptikus környezetvédelmi vezető?
A környezetvédelmi köztisztviselőket leginkább az akasztotta ki, hogy Pruitt klímaszkeptikus. Érvelésüket érdemes idézni, mert Trump és a hozzá közel álló emberek klímaszkeptikus nézeteinek is pontos magyarázatát adják.
A szakértők szerint Pruitt továbbra is azt hangsúlyozza, hogy bizonytalan annak pontos mértéke, hogy az emberiség mennyiben járul hozzá a klímaváltozáshoz, és ezt arra használja, hogy megakadályozza a szabályozásokat, melyek megoldanák a problémát. Szenátusi meghallgatásán azt állította: „A tudomány azt mondja, az éghajlat változik, és az emberi tevékenység valamennyire hat erre a változásra. Azon képességünk, hogy precízen mérjük ennek a hatásnak a mértékét és fokát, és hogy mit tegyünk ezzel kapcsolatban, egy folyamatban lévő vita része, és ennek így kell lennie.”
Ez az érvelés, a bizonytalanság hangsúlyozása az emberiség hozzájárulásának mérésében bevett csúsztatás – mondják a környezetvédelmi köztisztviselők, mert figyelmen kívül hagyja a széles tudományos konszenzust, hogy túlnyomó részt az emberi tevékenység felelős bolygónk veszélyes felmelegedéséért, és mielőbbi cselekvésre van szükség, amíg nem késő.
Amerikai ellenérv
Érdekes módon a szakemberek a National Research Council – az amerikai Nemzeti Tudományos és Mérnöki Akadémia végrehajtó szervezete – 2010-es jelentését idézik, mely megállapította, hogy az emberi tevékenység felelős a klímaváltozásért, s hogy Pruitt valójában ezt a szervezetet cáfolja meg. (A jelentést a kongresszus kérésére készítette el az akadémia.)
Tehát az EPA egykori alkalmazottjai nem az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) vaskos, globális konszenzust tükröző jelentéseit citálják. Ez talán érthető is, annak a Trump-érában aligha van renoméja és az érvelésben súlya.
Forrás: Business Insider
