Elnöksége első két hónapjában Donald Trump mintegy 45 elnöki rendeletet írt alá (ilyenből több típus is van: Executive Order, Presidential Memoranda, Presidential Proclamations, Presidential Notices), ami meglehetősen más vezetési stílusról tanúskodik, mint amiről elődei tanúbizonyságot tettek. Az Egyesült Államok korábbi állam- és kormányfői konszenzusos megoldásokra törekedtek, mivel a Képviselőház és a Szenátus nem köteles elfogadni az elnök politikáját.
Március 28-án Trump aláírta azt az elnöki határozatot, amitől minden környezettudatos polgár, aktivista és általában földlakó félt - éljen bár az USA-ban vagy bárhol másutt a bolygón, hiszen a környezetszennyezés nem ismer országhatárokat.
Milyen intézkedéseket tartalmaz a határozat?
- Az üvegházgázok mérsékléséről szóló rendelkezések lazítása. Vagyis a Climate Action Plan hatályon kívül helyezése.
- A szénbányaipar szabályozásának eltörlése.
- A klímaváltozással kapcsolatos jogszabályok kidolgozásának áthárítása tagállami hatáskörbe, vagyis az eddig illetékes szövetségi hatóság (EPA) tehermentesítése e feladatok alól.
- A szénbányászat engedélyezése szövetségi tulajdonú földterületek, illetve az erre vonatkozó moratórium feloldása.
Körmönfont módon
A jó hír az, hogy a Clean Power Plan-t, ami a széntüzeléses erőművek emisszióját szabályozza, Trump nem tudja önhatalmúlag kiiktatni. Ehelyett azt tudja tenni, hogy kiadja a feladatot az EPA-nak: hozzon új szabályokat, amik kiváltják vagy lazább szabályozással enyhíti Obama törvényeit. Az erőművek kibocsátásának szabályozását tehát az EPA fogja átalakítani.
Pereskedő ellenzék
Az ellenzék ez esetben nem a demokrata párt, hanem az ellenérdekelt felek: a zöld aktivista csoportok. Azt már tudni, hogy a National Resources Defense Council és a Sierra Club minden bizonnyal meg fogja támadni az EPA új, enyhébb rendeleteit.
A környezetvédelmi ügyvédek a következő logika mentén támadhatják meg Trump fosszilisbarát politikáját: a Tiszta Levegő Törvény (Clean Air Act) az EPA felelősségévé teszi a levegő tisztán tartását. Ha a hatóság nem szabályozza az üvegházgáz-kibocsátást, akkor nem tesz eleget a kötelezettségének, így perelhető.
Ha a bírók egyetértenek ezzel, akkor Trump szén- és olajiparnak kedvező politikája összeomolhat, ellehetetlenülhet.
Ezért valószínű, hogy az EPA nem dobja ki az ablakon az emissziómérséklést, hanem enyhe limiteket szab ki, amikor a szennyező iparágak könnyen abszolválhatnak.
Csakhogy...
A törvényhozók által megszavazott jogszabályoknak nagyobb jogi ereje van, mint az elnök rendeleteinek. Mivel a képviselők többsége republikánus (mind az alsóháznak számító Képviselőházban, mind a Szenátusban), elképzelhető, hogy Trumpot kisegítik klímakérdésben és megszavaznak egy új törvénycsomagot, amivel elérheti Trump a pro-fosszilis céljait. Ez az új törvény(csomag) a most kiadott elnöki rendeletet feleslegessé tenné.
Ha ezt nem is teszik meg a politikusok Trumpért, s az elnöki határozatra hárul az Obamától megörökölt zöld törvények kiiktatása, valószínűleg ezt sem fogják megakadályozni a képviselők és a szenátorok.
Az USA legtöbb tagállamában tehát a Clean Power Act nélkül -annak eldobása után- is aligha fog növekedni a szénbányászat volumene. (Michigan legnagyobb energiacége például kijelentette, hogy bármit dönt Trump, ők bizony leállítják a széntüzelésű erőművüket, mert az átállás a gázüzemű működésre -és részben a megújulókra- gazdaságosabb.)
Ahogy arról írtunk, foglalkoztatás és új munkahely teremtés tekintetében a megújuló energiák szektora tizenkétszer gyorsabban nő, mint az amerikai gazdaság többi része. Ha a szénbányászat felvirágoztatásában sikertelen is lesz az új elnöki határozat, az olajcégek és a nehézipari szereplők viszont szabadabban szennyezhetnek miatta.
Forrás: Business Insider
