Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nevezte Orbán Viktor moszkvai útját sikeres jégtörő akciónak, amit követően megindult a párbeszéd Oroszország és Nyugat között. Ehhez képest Washington szerint február 16-án indulhat az orosz támadás Ukrajna ellen.

A keddi amerikai választásokon az ellenzéki Demokrata Párt megszerezte a többséget a képviselőházban, de a remélt, Trump-ellenes „cunami” elmaradt.

A szénipar egykori lobbistája lesz az utóda. Persze ez sem olyan nagy eltérés elődjétől, hiszen Pruitt oklahomai főügyészként is agyba-főbe perelte a Környezetvédelmi Hivatalt, hogy sorra eltöröltesse a környezetvédelmi előírásokat. Egy étteremben egy anya két éves gyerekével a karján vonta kérdőre Pruittot.

Újabb fordulatot vett a kiskorúak pere, melyet a Trump-kormány és az olajipar vezetői ellen nyújtottak be 2015-ben, amiért szerintük Trump és az olajvállalatok megsértették az alkotmányos jogaikat, amikor ignorálták a klímaváltozás által okozott negatív környezeti hatásokat.

Amerikában az államilag finanszírozott kutatóintézeteknek négy évente kell benyújtaniuk klímatanulmányukat a washingtoni kongresszusnak. A dolgozatot csak az amerikai elnök engedélyével lehet nyilvánosságra hozni. Trump ezt január óta nem adta meg. Mindegy, így is kiszivárogtatták az anyagot.

Az amerikai kormány betiltotta szerdán az orosz Kaspersky Lab informatikai cég termékeinek használatát a kormányhivatalokban.

Rex Tillerson külügyminiszter arra utasította az amerikai nagykövetségek munkatársait a világ minden táján, hogy semmitmondó válaszokat adjanak, amikor az USA klímapolitikájáról faggatják őket. Pechjére kiszivárgott a távirat tartalma.

Évtizedek óta a zöld gondolat papja, az ökotudatosság keresztes lovagja. A nézeteit összefoglaló Kellemetlen igazság című dokumentumfilmnek köszönheti a Nobel békedíját is. De vajon azt cselekszi-e üzletemberként, amit hirdet? Vagy bort iszik és vizet prédikál?

Trump kampányígérete volt a cégeket sújtó adók csökkentése. De valamivel pótolni kell azt a bevételt, amitől az államkassza elesik. Az egyik lehetséges mód az üvegházgáz-emisszió megadóztatása. Utánanéztünk, mely országokban vezettek már be ilyen adónemet.

Az USA egykori alelnöke szerint Trump kétes renoméjú klímatagadókkal vette körül magát, elnökként ezért nem fog érdemben beszélni a klímaváltozásról.

A CIA a Szilícium-völgy egyik finanszírozója. Ez nem titok. Kockázati tőke alapja, az In-Q-Tel évek óta fektet dollármilliókat a működése szempontjából leghasznosabbnak vélt, legígéretesebb technológiai innovációkba. Ha egy startupba befektet, az afféle megerősítésként szolgál, sorban állnak más alapok, hogy szintén oda invesztáljanak. A CIA minden egyes befektetett állami dollárjára 11-15 dollárnyi tőke jut magánforrásokból.

2016-ban még nem sikerült keresztülverekedni az ExxonMobil közgyűlésén, hogy a főrészvényesek megköveteljék a cégtől, adjon számot a klímaváltozás üzletvitelt érintő hatásairól. Egy év alatt azonban pálfordulás történt a nagy Wall Street-i alapoknál. Most már elismerik a klímatudatosság fontosságát.

Tudománytalanok és megkérdőjelezhető kalkulációkon alapulnak Trump indokai, amikkel megmagyarázta a Fehér Ház kertjében tartott beszédében, hogy miért lép ki a párizsi klímaegyezményből. Pontról-pontra megvizsgálták őket.

Bizalmasainak már megsúgta, hogy kilépteti az USA-t a klímaegyezményből. Ugyanakkor döntései eddig gyakran rapszodikusak és kiszámíthatatlanok voltak, talán végül ebben is másképp dönt? Francia kedvence, Emmanuel Macron arra bíztatta, hogy ne hozzon elhamarkodott döntést. Külügyminisztere, Rex Tillerson, lánya Ivanka Trump és a férje, Jared Kushner is maradásra bírnák.

Három bennfentes szivárogtatta ki, hogy Trump közölte bizalmasaival, a héten ki fogja léptetni az USA-t a párizsi klímaegyezményből. A G7-ek taorminai csúcstalálkozóján Trump nem volt hajlandó semmit elárulni arról, hogyan dönt majd a kérdésben. E hétre energiacégek vezetőivel tervezett találkozót Trump a Fehér Házban, de nem tudni, hogy az eszmecserét még mindig megtartja-e.

Ha a Fehér Ház kilép a klímaegyezményből, több amerikai nagyváros önállóan feliratkozik a hatálya alá – jelezték a polgármesterek. Trump eközben hülyének nézi a zöldeket: azzal próbálja lecsillapítani a dühüket, hogy az első háromhavi elnöki fizetését a nemzeti parkoknak adományozta. Üres gesztus.

Ki gondolta volna, hogy ez a nap is eljön: Amerika legnagyobb olajvállalata is a párizsi klímaegyezmény megtartására kérte Trumpot. Persze az éppen vizsgálat alatt álló Exxon ezzel a klímatudatosságát akarja bizonygatni, mert épp az árfolyamra és a részvényesekre leselkedő klímakockázatok elhallgatásáért akarja elmarasztalni a vállalatot a New York-i főügyész.

Hiába nagy a hatalma az Egyesült Államok elnökének, rendelkezéseinek sok szereplő tehet keresztbe: pert indító aktivisták, a bíróságok, a washingtoni kongresszus, a szövetségi bürokrácia, sőt a gazdasági szereplők és az üzleti ráció is. Trump csak fékezni tudja a magánszektor zöldülését, megakadályozni nem. Milyen jogi huzavonákra számíthatunk?

A napfényes amerikai tagállam törvényhozói sorra hoznak olyan döntéseket, melyek kifejezetten azt szolgálják, hogy megőrizzék a környezettudatos jogszabályokat, melyeket szövetségi szinten Trump éppen most töröl el. Szabályozzák a gépjármű-emissziót, a metánkibocsátást és a komputerek energiahatékonyságát.

A zöldülés az új zendülés. Trump és tanácsadói egyértelműen inkább az olajlobbi pártján állnak, és fanyalognak a megújuló energiák adókedvezményekkel való állami támogatásán. A hadsereg megújulókra való átállását őrültségnek tartják. De a hadügyi gépezet a saját feje után megy. Biztonsági okokból.

Kiszivárogtak az első tervezett ökológiai intézkedések, amelyeket a Trump-adminisztráció hamarosan bevezet, hogy elnyiszálja Obama klímapolitikáját. Menesztené az állami alkalmazású klimatológusokat, 30–42 százalékkal csökkentené közel 40 ökológiai program büdzséjét. De a magánszektorra ez nem hat kedvezőtlenül: a befektetők már nem futamodnak meg a zöld gazdaság finanszírozásától.

A Weather Channel egyik videóját használta a Trump-párti Breithart News, hogy a klímaváltozást hazugságnak állítsa be. Az amerikai Képviselőház is megosztotta a cikket a Twitteren. A tévécsatorna visszavágott és felszólította a hírportált, hogy ne vezesse félre az amerikai polgárokat a videójával.

Kisebb dolga is nagyobb ennél. Hatalomátvételt intéző teamje egyik bennfentese megszellőztette, hogy Trump nem fog hozzányúlni a megújuló energiák állami támogatási rendszeréhez, vagyis az adókedvezményekhez. Sőt az energiaszektor sem élvez nála prioritást. Helyette öt másik kérdésre koncentrál.

Összeesküvésnek tartja Donald Trump a klímaváltozást övező nézeteket és a klímatudományt. Még be sem iktatták, de máris gyors kibúvót keres a Párizsi Klímaegyezmény alól. Megkezdte a konzultációt szakértőkkel arról, hogyan lehetne valamilyen jogi kiskaput kihasználna azonnali hatállyal kihátrálni a megállapodás alól - amire már választási kampányában ígéretet tett.

Elnöksége első négy évében Obamának nem sikerült az amerikai Szenátuson, vagyis a Kongresszus felsőházán keresztülverekednie a klímatörvényt. Most egy internetalapú alkalmazással szeretné megmutatni az amerikai átlagembereknek, milyen időjárással és természeti katasztrófákkal kell szembenézniük.

Az amerikai Legfelsőbb Bíróság tárgyalásra elfogadta azt a keresetet, mely az üvegházgázok kibocsátását megfékező új jogszabályokat támadja meg. Hat éve nem tárgyaltak ilyen nagy zöld ügyet az USA-ban.