Az amerikai elnökválasztást követő napon a megújulókban utazó cégek – mint a SolarCity, a SunPower, a Vivint Solar és a Vestas – részvényei a béka feneke alá zuhantak, míg a fosszilis óriások, mint a Peabody Energy árfolyama 50 százalékkal ugrott meg. Ez azonban csak az előzetes félelmek tükröződése.

Kampányában ugyan elítélően beszélt a megújuló energiákról Donald Trump, az Egyesült Államok következő elnöke (kritizálta például az Energiaügyi Minisztérium által nyújtott félmilliárd dolláros kölcsönt a Solyndrának, mely Obama kormányzása alatt csődbe ment), egy neve elhallgatását kérve nyilatkozó gazdasági tanácsadója azonban megszellőztette a sajtónak: a napenergiára vonatkozó támogatások érintetlenül maradnak.

„Az energia nem szerepel politikája öt legfontosabb eleme között, a megújulókra vonatkozó adókedvezmények érvényben maradnak” – erősítette meg a névtelen informátor. Trump ugyanis más, „fontosabb dolgokkal” lesz elfoglalva, mint hogy ezekkel bíbelődjön.

Az 5 prioritást élvező ügy:

• Adóreform
• Migránskérdés
• Az egészségügy reformja (Obama-care)
• Infrastrukturális fejlesztések
• Kereskedelmi megállapodások (Például a magyar cégekre is komoly hatással bíró TTIP, ami Trump megválasztásával nagy valószínűséggel elbukik)

Valószínűtlennek látszik, hogy a republikánus többségű szenátus elmozdítsa a megújulókat érintő gyártási adókedvezményeket (PTC) és befektetési adókedvezményeket (ITC) – mondta Dan Reicher, a Stanford Law School keretében működő Streyer-Taylor Center for Energy Policy and Finance ügyvezető igazgatója. Mindkettő hatályát 2015 decemberében hosszabbították meg, előbbi 2020-ig van érvényben, utóbbi 2021-ig. A republikánusok és a demokraták felé húzó tagállamok egyaránt élvezik előnyeit e kétfajta adókedvezménynek.

Azért ne örüljön a megújulóipar

A fosszilis energiák felpörgését gátló akadályokat azonban minden bizonnyal el fogja mozdítani Trump, kinek kormányzását „energiabarátként” vetíti elő a bennfentes. Elnökként Trump növelni fogja a gáz- és olajkitermelésre vonatkozó engedélyek kiadását, több, a szövetségi kormányzat fennhatósága alá tartozó területet fog megnyitni e célra. A hidraulikus kőtörésen (hydraulic fracturing, közkeletűbb nevén fracking) alapuló palagáz-kitermelés is folytatódik, valamint új kőolaj- és gázvezetékek építésére is számítani lehet. (Ne felejtsük el, hogy Trump az ingatlanbizniszből érkezik a Fehér Házba, az építkezés a mindene.)

Amennyiben Trump mégis úgy dönt, hogy belenyúl az energiatámogatási rendszerbe (amik javarészt adókedvezmények), a feladatot átháríthatja az adóhatóságra (IRS), mely egyszerűen változtat az adó-jogszabályokon anélkül, a Fehér Házban működő kabinetnek kellene bajlódnia ezzel. Elég, ha az IRS megváltoztat néhány kitételt, például a beruházás kezdetének dátumára vonatkozó kritériumokat. "De ez nem fog megtörténni” – nyilatkozta az informátor.

Ha Trump beleszól az energiainfrastruktúrába, az az áramhálózat korszerűsítésén keresztül fog megtörténni, főleg az ország nyugati részében, ahol nagyobb kontrollja van az ilyen típusú infrastruktúra felett a szövetségi kormánynak.

Szénipar vs. pénzkereset

Kampányában Trump arra is ígéretet tett, hogy munkahelyeket teremt a halódó széniparban (amit épp a földgáz olcsósága döglesztett be). Ez már nehezebben beváltható ígéretnek tűnik, ismerte el az informátor, hozzátéve, hogy Trump talán „többet ígért, mint amennyit képes nyújtani”. Különösen, hogy egy 140 milliárd dolláros adókedvezmény-csomaggal 1000 milliárd dollárra akarja emelni a magánszektor költéseit az infrastrukturális fejlesztésekben, ami még inkább marginalizálni fogja a széntüzeléses erőműveket, hiszen a befektetők a gázüzemű erőművekre és a frackinggel történő gázkitermelésre fognak nyomulni.

„A klímaváltozással kapcsolatos tevékenységben azonban nagy károk lesznek” – erősítette meg a zöldek legrosszabb félelmeit az informátor. Erre tehát aligha fog költeni a kormánya (például az ENSZ klímasegélyalapjára, donorországként). Ugyanakkor hozzátette: „Trump nem akar hátat fordítani a klímaváltozásnak.” Trump szereti az atomenergiát, de valószerűtlen, hogy atomerőművek építésével akarja majd megvalósítani a zérókibocsátású energiatermelés növelését, mivel azzal ő is tisztában van, hogy az atomerőmű-építés túlságosan költséges, és az áramellátás megoldása ilyen erőművekkel nem gazdaságos. A fosszilis energiatermelés legolcsóbb módja ma a földgáz-üzemű erőművek működtetése.