Az autóipar nagy cégei kilobbizták a Trump-adminisztrációból, hogy vizsgálja felül az Obama-érában bevezetett energiahatékonysági előírásokat, ami a közlekedési szektor emissziócsökkentését követelte meg. Kalifornia azonban kitart a tisztább mobilitás mellett és kész ezt törvényi erővel érvényesíteni helyi hatáskörben. A nagy autógyárak most próbálnak progresszív, klímatudatos K+F-t és üzletpolitikát felmutatni Kalifornia számára. Az USA tíz tagállamában rendelet szabja meg, hogy az autógyártók mennyi elektromos autót kötelesek gyártani. A GM bejelentette, támogatja e kötelező arány növelését.

Korábban a patkánykísérletek eredményein múlt a vegyszerek engedélyezése, Obama alatt kaptak nagyobb súlyt a kemikáliák emberi egészségre gyakorolt hatásáról szóló vizsgálatok. Ezeket szorítja most vissza Trump csapata. A vegyipari óriáscégek agresszíven lobbiztak ezért a változtatásért Washingtonban.

Trump elnöksége első másfél évében igyekezett ignorálni a klímaváltozást. Most viszont a Fehér Ház Tudomány és Technológia Politikai Osztályának vezetőjévé választott egy olyan tudóst, aki a szélsőséges időjárás szakértője. Márpedig az egyértelműen összefügg a klímaváltozással.

Obamáék a becsődölt autógyárak állami mentőcsomagjának részeként alkudták ki, hogy 2025-től szigorítják az üzemanyaghatékonyságot. De Trumpék most engednek az autógyártók lobbizásának, enyhítik a rendeletet. Tizenkét tagállam ellenáll és továbbra is érvényesíti a szabályozást. Kalifornia és Washington között pedig pereskedés várható.

A Legfelsőbb Bíróság Amerikában arra kötelezte a Trump-adminisztrációt, hogy hajtsa végre Obamáék 2015-ös szmogellenes rendelkezéseit. Az olajbarát kormánynak közel sem megy olyan könnyen Obama zöld programjának eltávolítása, mint ahogy Trump remélhette.

Trump igyekszik csökkenteni a klímaváltozásról szóló kutatások állami költségvetését, ám eközben a kormány illetékes befektetési intézménye megduplázta befektetéseit a külföldi szolárkapacitásokban. Csakhogy ez Obama egyik jogszabályának köszönhető.

Trump kitalációnak tartja a klímaváltozást, de az USA hírszerző ügynökségei egyértelműen ellentmondanak neki ebben a kérdésben egy új jelentésben, melyet a szenátus hírszerző bizottsága elé tártak.

Amerikában az államilag finanszírozott kutatóintézeteknek négy évente kell benyújtaniuk klímatanulmányukat a washingtoni kongresszusnak. A dolgozatot csak az amerikai elnök engedélyével lehet nyilvánosságra hozni. Trump ezt január óta nem adta meg. Mindegy, így is kiszivárogtatták az anyagot.

Az USA egykori alelnöke szerint Trump kétes renoméjú klímatagadókkal vette körül magát, elnökként ezért nem fog érdemben beszélni a klímaváltozásról.

Az USA előző külügyminisztere szerint az Egyesült Államok képes lesz megvalósítani a párizsi klímaegyezményben vállalt kibocsátásmérséklést, mert a tagállamok, a nagyvárosok, a nagyvállalatok és a lakosság elkötelezett a párizsi klímaegyezmény iránt.

Már a fosszilis ipar legnagyobb szereplői is belátták, hogy a gazdaság zöldítése szükségszerű. Ráadásul Amerika 2008 óta földgáznagyhatalom lett, tehát a szénbányászat feltámasztása értelmetlen és kivitelezhetetlen.

Bizalmasainak már megsúgta, hogy kilépteti az USA-t a klímaegyezményből. Ugyanakkor döntései eddig gyakran rapszodikusak és kiszámíthatatlanok voltak, talán végül ebben is másképp dönt? Francia kedvence, Emmanuel Macron arra bíztatta, hogy ne hozzon elhamarkodott döntést. Külügyminisztere, Rex Tillerson, lánya Ivanka Trump és a férje, Jared Kushner is maradásra bírnák.

Három bennfentes szivárogtatta ki, hogy Trump közölte bizalmasaival, a héten ki fogja léptetni az USA-t a párizsi klímaegyezményből. A G7-ek taorminai csúcstalálkozóján Trump nem volt hajlandó semmit elárulni arról, hogyan dönt majd a kérdésben. E hétre energiacégek vezetőivel tervezett találkozót Trump a Fehér Házban, de nem tudni, hogy az eszmecserét még mindig megtartja-e.

Németország és az EU is nyomást helyezett Trumpra: hosszantartó károkat okozna az európai szövetségeseivel való kapcsolatában, ha kilépne a párizsi klímaegyezményből. A Fehér Ház makacsul hallgat.

Ha a Fehér Ház kilép a klímaegyezményből, több amerikai nagyváros önállóan feliratkozik a hatálya alá – jelezték a polgármesterek. Trump eközben hülyének nézi a zöldeket: azzal próbálja lecsillapítani a dühüket, hogy az első háromhavi elnöki fizetését a nemzeti parkoknak adományozta. Üres gesztus.

Trump épp elmeszelni készül az Obamáék által életbe léptetett klímavédelmi törvényeket. Ami keresztbe tehet neki, az az amerikai Legfelsőbb Bíróság újonnan beiktatott bírája, Neal Gorsuch és az úgynevezett Chevron-doktrína. A tét nem kevesebb, mint hogy Amerika megmarad-e a klímapolitika globális éllovasának vagy korlátlanul szennyező nagyhatalommá válik.

Ha Ivanka Trumpon és az Exxon Mobiltól átigazolt külügyminiszteren múlna, az USA a globális klímaegyezmény hatálya alatt maradna. Tillerson szerint az USA elvesztheti nemzetközi befolyását, ha kilép a megállapodásból, és kapcsolatai a szövetségeseivel sérülhetnek. Donald Trump júniusig dönt az ügyben.

A napfényes amerikai tagállam törvényhozói sorra hoznak olyan döntéseket, melyek kifejezetten azt szolgálják, hogy megőrizzék a környezettudatos jogszabályokat, melyeket szövetségi szinten Trump éppen most töröl el. Szabályozzák a gépjármű-emissziót, a metánkibocsátást és a komputerek energiahatékonyságát.

A zöldülés az új zendülés. Trump és tanácsadói egyértelműen inkább az olajlobbi pártján állnak, és fanyalognak a megújuló energiák adókedvezményekkel való állami támogatásán. A hadsereg megújulókra való átállását őrültségnek tartják. De a hadügyi gépezet a saját feje után megy. Biztonsági okokból.

Scott Pruitt az olajlobbi embere, aki korábban 14 pert indított a Környezetvédelmi Hatóság (EPA) ellen, főleg a klímaváltozást orvosló rendeleteik hatálytalanítása érdekében. Most a hatóság élére kerül.

A Fehér Ház oldaláról már leszedette a klímaváltozásról szóló szekciót Donald Trump, az amerikai Környezetvédelmi Hatóságot pedig hasonló lépésre szólította fel. De a felháborodás miatt az utóbbitól eltekintett.

Kisebb dolga is nagyobb ennél. Hatalomátvételt intéző teamje egyik bennfentese megszellőztette, hogy Trump nem fog hozzányúlni a megújuló energiák állami támogatási rendszeréhez, vagyis az adókedvezményekhez. Sőt az energiaszektor sem élvez nála prioritást. Helyette öt másik kérdésre koncentrál.

Összeesküvésnek tartja Donald Trump a klímaváltozást övező nézeteket és a klímatudományt. Még be sem iktatták, de máris gyors kibúvót keres a Párizsi Klímaegyezmény alól. Megkezdte a konzultációt szakértőkkel arról, hogyan lehetne valamilyen jogi kiskaput kihasználna azonnali hatállyal kihátrálni a megállapodás alól - amire már választási kampányában ígéretet tett.

Az amerikai elnökségre ácsingózó ingatlanmágnás akart a BP olajszennyezését rendbe tevő alakulat élére kerülni. Grátiszként egy százmillió dolláros báltermet is felhúzott volna a Fehér Ház kertjében.