Kormányzása első évében, 2017-ben Trump időnként elmondta, hogy nem hisz a klímaváltozásban, bejelentette, hogy kész kiléptetni az USA-t a párizsi klímaegyezmény alól (ami úgyis egy négy évig tartó folyamat), de alapjában véve igyekezett kerülni a témát.
Az amerikai kormánynak van egy kevéssé ismert pénzosztó szerve. A neve Oversease Private Investment Corporation (OPIC). Nem hallott róla? Mi sem. De ez az ügynökség oszt pénzt -visszatérítendő támogatást, vagyis hitelt- külföldi projekteknek.
A hivatal állítólag önfenntartó, egy centjébe sem kerül az amerikai adófizetőknek. Negyven éve hozták létre.
Néhány nappal Trump hivatalba lépése előtt léptették hatályba azt a jogszabályt, melyet a zöld politikát folytató Obama propagált: az OPIC-nál tegyék prioritássá az alacsony karbontartalmú beruházások támogatását. Ennek jegyében az intézmény 2017 folyamán megduplázta a napenergia támogatását.
- 2016-ban összességében 797 millió dollárt fordított energiaprojektekre az OPIC. Ennek 61 százalékát utalták át megújulók energiákat használó projektek számára (szél-, nap-, és vízenergia).
- 2017-ben 630 millió dollárt kölcsönzött energetikai beruházásoknak a szervezet, ennek 90 százalékát fordították megújulókra.
- 2017-ben 250 millióra emelkedett az OPIC szolárprojetekbe kihelyezett kölcsöneinek volumene, ami duplája az előző évi napenergiás kölcsönöknek.
- 2011 óta az OPIC által pénzelt energiaprojektjeik 75 százaléka megújuló energiákat alkalmazott.
- Vannak azonban országok, ahol a fosszilis energiahordozók használatát támogatja az ügynökség, ha az adott régióban ez a legműködőképesebb megoldás (pl. a nyugat-afrikai Guineában 50 millió megy egy olajjal működő erőmű építésére).
Mindez kissé meglepően árnyalja a Trump-adminisztráció klímapolitikai álláspontját. Ami a zöld gazdaságpolitikát illeti, Trump először azt javasolta a 2018-as költségvetésben, hogy szüntessék meg a OPIC állami támogatását, de a kongresszus ezt elvetette. (Itt némi önellentmondás van a Reuters cikkében, hiszen elvileg nem kerül az adófizetőknek egy centjébe sem az ügynökség...)
Azt gondolná az ember, hogy Trump mindent megtesz, hogy eltüntesse a megújuló energiák iránti állami hitelezést, de nem így cselekedett. Sosem állt elő például azzal, hogy eltörölje a szövetségi kormány napenergiát támogató belföldi adókedvezményeit. (A republikánus többség által uralt kongresszus is megőrizte az adórendszernek ezt az elemét.)
Trump egyszer azt nyilatkozta, hogy mind a szél-, mind a napenergiát nagyon "drágának" tartja. Ami nonszensz (szinte minden, amit mond az), hiszen a napenergiás eszközök ára óriásit zuhant az elmúlt 5-6 évben, s a nagy kapacitású megújuló erőművek építése egyes országokban már olcsóbb, mint a fosszilis vagy atomerőművek létesítése.
Trump 2018 januárjában mindössze a napenergiás eszközök importjára rótt ki vámot, hangsúlyozottan azért, hogy a hazai gyártókat helyezze előnyösebb helyzetbe az olcsó kínai importárukkal szemben, a vám azonban kedvezőtlenül érintette azokat a felszerelő cégeket, melyek arra szakosodtak, hogy olcsó kínai napkollektorokat helyeztek üzembe.
A Trump-adminisztráció az OPIC-on keresztül továbbfolytatta a megújulókat priorizáló hitelezési gyakorlatot.
Az ügynökség küldetése egészen pontosan az, hogy "az amerikai külpolitika és a nemzetbiztonsági prioritások" megvalósítását segítse elő. Az Obama-adminisztráció által bevezetett prioritások közé tartoznak az üvegházgáz-kibocsátást csökkentő alacsony karbontartalmú vagy zéró kibocsátású technológiák, az energiahatékonysági és energiatárolási megoldások.
Az OPIC sajtószóvivője ehhez annyit tett hozzá, hogy a hitelezés "igényvezérelt", vagyis a portfólió zöldülése valójában azt mutatja, hogy egyszerűen erre halad a gazdaság, a piaci szereplőknek ez jelent jó megtérülést.
A Reuters cikke számára sem a Fehér Ház szóvivője, sem az OPIC vezetője nem kommentálta az ügynökség munkáját.
Az OPIC-ot egyébként egy felügyelőszervezet vizsgálja, mert chilei kölcsönei (egymilliárd dollár szolár- és vízenergiás beruházásoknak) bajba kerültek. A revizorok azzal a gyanúval élnek, hogy a szervezet nem végzett "stressztesztet" a bedőlési kockázatról több esetben is, de az OPIC bizonygatja, hogy csak 160 millió dollárt fog veszíteni az ügyleten.
(Reuters)
