Az Erste elemzői szerint az idei évre várható 0,2 százalékos GDP-növekedés, vagyis lényegében stagnálás után jövőre 2 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság teljesítménye. A reálbérek várható emelkedésének, és a kormányzat jóléti intézkedéseinek köszönhetően a háztartások fogyasztása továbbra is segíti a hazai gazdaságot – ennek mértéke, támogató szerepe akár erősödhet is.

Az ipar kilátásai ugyan csak lassan javulnak, és a korábbi nagy beruházások termőre fordulása is késik, ám az Európai Unió és az Egyesült Államok között megszülető megállapodás hatására a vámháború okozta bizonytalanság valamelyest enyhült. Ez, a német gazdaság várt élénkülésével együtt, ismét növelheti a keresletet a magyar exporttermékek iránt, ami lassan a várva várt beruházási fordulatot is elhozhatja.

Az infláció jövőre 3,8 százalék lehet a 2025-re várt 4,5 százalék után. Jelenleg az árrésstop, a viszonylag erős szinten stabilizálódó forintárfolyam, és a termelői árak csökkenése fékezi a pénzromlás ütemét, ugyanakkor a piaci szolgáltatások továbbra is viszonylag gyorsan drágulnak, és a lakossági inflációs várakozása is magas szinten ragadt.

Továbbra is bizonytalan, hogy a kormányzat mikor vezeti ki az árrésstopot. Amennyiben ez jövőre megtörténik, a várható egyszeri hatás miatt a pénzromlás tempója 2026-ban sem marad tartósan a jegybanki célsávban – erre legkorábban 2027-től lehet számítani.