Becslések szerint több mint 100 milliárd dollárnyi iráni vagyon található külföldi számlákon, amelyeket a nemzetközi szankciók részben vagy teljesen befagyasztottak. Az iráni Shargh napilap szombaton megjelent riportja szerint a közel százszázalékos infláció következtében a középosztály jelentős része elszegényedett, sok család már a hónap közepére kifogy a pénzből, és alapvető élelmiszerek megvásárlása is egyre nagyobb nehézséget jelent.

Miközben az amerikai és iráni tárgyalók a február vége óta tartó konfliktus lezárásáról és az április 8-án életbe lépett fegyvernyugvás meghosszabbításáról egyeztetnek, továbbra sincs végleges megállapodás a felek között.

A tárgyalások egyik vitás pontja a nagy dúsítású iráni uránkészlet sorsa, valamint a stratégiai jelentőségű Hormuzi-szoros hajóforgalmának kérdése. Donald Trump amerikai elnök szerint Iránnak le kell mondania az atomfegyverekről, meg kell nyitnia a szorost a nemzetközi hajózás előtt, és meg kell semmisítenie magas dúsítású uránkészleteit. Az iráni vezetés ugyanakkor azt állítja, hogy ezek a követelések nem szerepelnek a tárgyalások során kialakított szándéknyilatkozatban.

Eszmáil Bagáí (Esmail Baghaei) iráni külügyi szóvivő hangsúlyozta, hogy Teherán saját érdekei alapján hoz döntéseket, és nem fogad el külső diktátumokat. Mohammad Báger Kálibáf (Mohammad Baqer Qalibaf) parlamenti elnök pedig kijelentette: Irán nem a tárgyalásoknak, hanem katonai erejének köszönhetően tud engedményeket kicsikarni.