A Reuters hírügynökség értesülése szerint Donald Trump már megkezdte annak vizsgálatát, hogyan lehetne minél hamarabb kilépni a Párizsi Klímaegyezményből, árulta el egy neve elhallgatását kérő személy, aki a President-Elect -vagyis a megválasztott, de még be nem iktatott elnök- hatalomátvételt lebonyolító, úgynevezett "transition team"-jének tagja.
A Párizsi Klímaegyezmény szabályai szerint bármely tagországnak 3-4 évet kell várnia, míg kilép az emissziócsökkentési megállapodás hatálya alól. (Eddig a világsajtó 4 évet emlegetett, most már csak 3-4 évet...) Elemzők szerint ezt a kitételt nyilvánvalóan azért iktatták be a paktumba, hogy Trump esetleges megválasztása se állíthassa meg az üvegházgáz (ÜHG) kibocsátás csökkentésének globális menetét.
Trump azonban gyors jogi kibúvót keres, hogy ne kelljen 4 évet várnia Amerikának. Mivel évi 4%-os GDP-növekedést ígért kampányában -amit Warren Buffett is valószerűtlennek tart, idén 2%-kal nő az USA GDP-je-, Trumpnak irtó nagy szüksége van rá, hogy eltávolítson minden növekedést gátló elemet Amerika felvirágoztatása elől. Mivel kampányígérete volt az USA elszegényedett tagállamai felé, hogy életet lehel a halódó széniparba, a féktelen légszennyezés lehetőségének biztosítása az érdeke.
Trump a tiszta energiáknak is nevezett megújuló energiákról nem szónokolt kampánybeszédeiben, ahogy arról sem, hogy az amerikai gazdaság növekedése a dekarbonizációs fejlesztésekkel és beruházásokkal is lehetséges lenne.
(fotó: flickr/Matt Johnson)
Csakhogy a szén árát az amerikai palagázmezők 2005 után történt fellendülése okozta: olyan mennyiségű készleteket tártak fel, hogy a gáz ma olcsóbb alternatívája a széntüzeléses fűtésnek és a széntüzeléses erőművek energiatermelésének. Ez olyan realitás, amin Trump sem módosíthat.
Trump a kampány hevében azt mondta, szeretné elmozdítani az USA-t az OPEC-olajtól való függőségből és új munkahelyeket teremteni a gáz- és széniparban, amire szerinte jó alap Amerika "50 000 milliárd dollár értékű, ki nem termelt palagáz, olaj- és földgáz-készlete, plusz a több száz évre elegendő tiszta szén-készletek" - fogalmazott Trump. A "tiszta szén" koncepciójáról itt olvashat.
A Párizsi Klímaegyezmény november 4-én pénteken, vagyis mindössze 4 nappal a keddi amerikai elnökválasztás előtt lépett életbe. Az egyezményt közel 200 állam együttműködésével hozták tető alá Párizsban 2015 decemberében. Eddig 109 ország törvényhozása ratifikálta, ezek a globális emisszió 76%-áért felelősek. Ebből 18% az Egyesült Államoké.
Hogyan érvénytelenítheti az USA emissziócsökkentési vállalásait?
- Elnökként levelet küld az illetékeseknek arról, hogy az USA kilép az 1992-es kiotói egyezmény alól, mely a jelenlegi megállapodás elődje. Ezzel a húzással mindkét egyezményből kilépteti az USA-t egy év leforgása alatt.
- Kiad egy elnöki határozatot, mely egész egyszerűen törli az USA aláírását a Párizsi Klímaegyezményből. (Azt John Kerry amerikai külügyminiszter unokájával az ölében írta alá.)
Amerika-szerte tüntetések robbantak ki Trump megválasztásának hírére. A felvonuló transzparensei, táblái, rajzai gyakran tesznek említést arról, hogy Trump rossz hírt és rossz hatást jelent a bolygónknak. Időnként elég kreatív formában. (Ld. az alábbi fotót...)
(fotó: Facebook/Dave Vamos)
A marrakeshi konferencián Kína és az OPEC-országok újfent támogatásukat fejezték ki a klímaegyezmény iránt. "Politikánkra és tetteinkre nem lesz hatással az amerikai kormány", mondta Csen Zsihua, a kínai Nemzeti Fejlesztési és Reform Bizottság tagja Marokkóban.
Forrás: Reuters, Time, Wall Street Journal
