A rókát nevezte ki a tyúkól főnökévé Donald Trump

Február 2-én a washingtoni Szenátus illetékes szakbizottsága egyhangúan, 11 szavazattal jóváhagyta Scott Pruitt jelölését a Környezetvédelmi Hivatal (Environmental Protection Agency, EPA) élére. Pruitt hivatására nézve ügyvéd, aki 6 éven át volt Oklahoma főügyésze. Az egyhangú döntés azért volt lehetséges, mert a demokrata tagok bojkottálták a szavazást és nem jelentek meg. Erre a 11 republikánus tag másnap újra összegyűlt és ülésükön felfüggesztették(!?) a bizottság szabályzatát, ami előírja, hogy a demokraták nélkül nem szavazhatnak. (Egyébként legalább 2 demokrata párti tag szükséges a voksoláshoz.) A legalábbis furcsa megoldásért a demokratákat hibáztatták mondván, ha nem szánják magukat ilyen - a bizottság történetében - precedens nélküli bojkottra, akkor ők sem merészkedtek volna megtenni ilyen hasonlóképp példa nélküli lépést.

A demokrata párti tagok távolmaradását az indokolta, hogy nem voltak meggyőződve róla, Pruitt valóban szavatolni tudja, hogy az EPA őrködjön az amerikai levegő és a vizek tisztasága (s ezzel közvetve a lakosság egészsége) felett, és hogy szigorúan elszámoltatná, szankcionálná a környezetszennyező cégeket.

Miért gondolták így? Mert Pruitt oklahomai főügyészként hivatalos levélpapíron írt levelekben támadta az EPA-t: 14 alkalommal indított pert vagy volt résztvevője olyan keresetnek, mely az EPA rendelkezéseit szándékozott eltöröltetni. A The New York Times 2014-ben kinyomozta, hogy a leveleket túlnyomórészt az olaj- és gázszektor cégei fogalmazták meg neki.

A demokrata párti képviselők és szenátorok elégedetlenségüknek adtak hangot amiatt is, hogy Pruitt nem kielégítően válaszolta meg a kérdéseiket. A republikánusok erre azt hangsúlyozták, hogy Pruitt több kérdésre adott választ, mint bármely korábbi EPA elnökjelölt. Való igaz, rengeteg kérdésre kellett válaszolnia, s az általa benyújtott válaszhalmaz sem éppen kis méretű. A 252 oldalas dokumentummal reagált a 1070 számára elküldött kérdésre, 19-et azonban egyszerűen válasz nélkül hagyott.

Amikor azt kérték tőle, hogy mutasson be bizonyos e-maileket és dokumentumokat oklahomai főügyészsége idejéből, elhárította a kérést és azt mondta, kérjék azokat a főügyészi irodából. Az ilyen információkérés a FOIA (Freedom of Information Act) hatálya alá esik. A hivatalok átnézik a kért doksikat, mérlegelik, hogy kiadható-e, stb. Mindez akár két évig is eltarthat...

Más kérdésekben is hárított Pruitt. Amikor megkérdezték, hogy az EPA mely szabályozásaival ért egyet, csak annyit mondott, "nem végeztem átfogó vizsgálatot a hatályban lévő EPA szabályozásokat illetően." Amikor megkérdezték, vajon dönteni fog-e azokról az EPA ellen intézett perekről, melyek benyújtásában részt vett, Pruitt egyszerűen megtagadta a választ.

Ellentmond Trumpnak az amerikai nép

Az amerikai lakosság több mint 60%-a erős környezetvédelmi törvényeket és azok betartatását várja el a kormánytól. Ez ellentmond Trump nézeteinek.A vélemények nem is pártpreferenciához kötöttek. A republikánus szimpatizánsok között is 47% szeretné, ha az EPA jogköre nem csorbulna vagy egyenesen kibővülne, és 35% akarja a hivatal visszafogását vagy megszüntetését. Itt találja a részleteket.

Átmeneti tanácsok

Trump energiapolitikája a fosszilis energiahordozók kitermelésének felpörgetésére alapoz. Ennek csak az EPA tudna határt szabni. Nem véletlen hát, hogy Trump egy alapvetően EPA-ellenes embert jelölt a szervezet élére. Az EPA hatalomátvételt koordináló stábját Trump beiktatásáig Myron Ebell vezette, akit természetesen Trump jelölt ki a feladatra és aki -szintén természetesen- tagadja, hogy a klímaváltozás emberi eredetű volna.

Január 30-án Ebell Londonban azt mondta újságíróknak, "az Egyesült Államok nyilvánvalóan megváltoztatja a klímapolitikáját. Trump világossá tette, hogy ki fog lépni a párizsi klímaegyezményből. Ezt elnöki paranccsal (executive order) is megteheti akár holnap vagy egy nagyobb csomag részeként." Szerinte a "legtisztább módja" ennek az lenne, ha az USA kilépne az ENSZ klímaváltozási keretegyezményéből (United Nations Framework Convention on Climate Change, UNFCCC). "Hogy az ENSZ-titkárság akarja-e, hogy az Egyesült Államoknak továbbra is legyen helye az asztalnál, ez az ő dolguk. Nem hiszem, hogy Trumpot érdekelné. Azok, akik megválasztották őt, azt preferálnák, ha nem lenne helyünk az asztalnál."

Ebell azt is hozzátette, hogy szerinte felgyorsítják majd a cseppfolyósított földgáz-terminálok és vezetékek engedélyeztetését. (Ezek arra szolgálnak, hogy tanker hajókra helyezzék vagy onnan felvegyék a cseppfolyósított földgázt.) Ebell egyébként nem találkozott Trumppal, így másodkézből -a fehér házi team közléséből- tudhatja, hogy mire lehet számítani.

Nem bárddal, hanem szikével

A The New York Times realistán igyekezett felmérni, hogy a meglévő jogi környezetben milyen aknamunkát végezhet Pruitt az EPA-nál. Már a cikk címéből kiderül, hogy Pruitt nem bárddal, hanem szikével vág neki az EPA szétcincálásának. Miért? Mert ügyvéd, aki pontosan tudja a környezetvédelmi jog sajátosságait - és a dereguláció lehetőségeit. Aminek van egy határa. Trump kampányígérete, miszerint "szinte minden formájában" megszünteti az EPA ténykedését, teljesíthetetlen.

Valószínűség ezeket a lépéseket teszik meg:

Ha Trumpék eltörlik a Clean Power Actet, amiben Obamáék megágyaztak a 600 USA-beli széntüzelésű erőmű bezárásának, azzal csak azt a jogi kényszert teremtik meg maguknak, hogy új szabályozást kell helyette írniuk.
Pruitt a posztra való jelöltségét és rátermettségét értékelő szenátusi meghallgatáson azt mondta, hogy fontosnak tartja, az EPA szabályozza a széndioxid-kibocsátást. Ezzel valószínűleg csak bebiztosította magát, hogy új szabályozást hozhasson: iparbarátabb, pro-fosszilis, megengedőbb, enyhébb regulációkat.
Pruitt 2014-ben írt már egy tervezetet klímaszabályozásra. Valószínűleg azt fogja tenni, hogy az Obama-adminisztráció által -a Párizsi Klímaegyezmény hatálya alatt- bevállalt emissziócsökkentést (2030-ra 26-28%-os kibocsátásmérséklés a 2005-es bázisév emissziójához képest) nem kényszeríti rá a nagy szennyezőkre, ennek az emissziómérséklésnek legfeljebb csak a negyedét követeli meg tőlük. Vagyis a széntüzelésű erőművek nyitva maradhatnak, s némi korszerűsítéssel, energiahatékonyságuk növelésével megúszhatják az egészet. Vagyis nyitva hagyja a lehetőséget, hogy az amerikai gazdaság emissziója növekedjen.
Pruitt aprólékosan fogja kiherélni az EPA-t, nem trumpos stílusban, hangosan és látványosan. Személyében Trump "egy sebészt választott, nem egy mészárost". De kétség nem férhet hozzá, hogy baromi hatékonyan fogja csökkenteni az EPA erejét és hatékonyságát.
Az Ebell által javasolt elbocsátási hullám (a 15.000 fős állomány 5000-re csökkentése) sem válhat valóra, hiszen a szövetségi kormányzat hatóságaként kötelezettségei vannak az EPA-nak: ha túl kevés az alkalmazott, nem lehet garantálni a törvények betartatását, márpedig ha egy bíró kiad egy végzést, s az implementáció nem történik meg, akkor valaki azért felelni fog az EPA-nál, börtönbe kell vonulnia. Ez ilyen egyszerű.
Amint Pruittot kinevezi a szenátus, Trump várhatóan elnöki utasítást (executive order) ad ki arról, hogy az USA kivonul a Párizsi Klímaegyezményből.
Az EPA idei költségvetéseként 8 milliárd dollárt javasolt egy szakbizottság, ami csak 291 millió dollárral marad el az Obama által vizionált összegtől. Megfigyelők szerint Trump munkahelyteremtő programjának szüksége van az EPA azon programjaira, melyek támogatást nyújtanak az elhagyatott ipari területek (szakzsargonban úgynevezett rozsdaövezetek) rehabilitálására és a helyükön stadionok vagy más létesítmények építésére. Emiatt az EPA költségvetésének drasztikus csökkentése nem áll a Fehér Ház érdekében.
A legtöbb elbocsátás a regionális irodákban lesz, nem a washingtoni központban. Hiszen előbbiek figyelik a szennyezéseket és számoltatják el a szennyezőket.
Jelenleg a szövetségi jogba ütköző bűncselekmény a folyók, patakok és mocsarak szennyezése. Pruitt ezt is limitálná. Vagyis visszafogná a szövetségi törvény végrehajtását ebben a kérdésben, és többé-kevésbé átengedné a tagállamoknak. A jó hír az, hogy a legtöbb tagállamnak már van erre jogszabályrendszere. Hogy ez mennyire üzletbarát, illetve szennyezőbarát, az már változó. Nyilván attól függ, a fosszilis lobbinak mennyire sikerült megvennie a politikusokat.

Mint ahogy Pruitt főügyészi kampányát is 40 000 dollárral támogatták a folyókat szennyező állattenyésztő vállalatok ügyvédi irodái... (Ld. keretes írásunkat.)

Forrás: The New York Times, Reuters, Business Insider

Eskü alatt hazudott volna?

Nos, hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy, nem is egy, hanem 14 szárnyas jószág tenyésztő cég (köztük a Tyson Foods és a Cargill Turkey az ismertebbek). Ezek a cégek évente 300 000 tonna madárürüléket öntöttek az Illinois-folyóba Arkansasban. Ezért többen, köztük Oklahoma állam, beperelték őket. A bírósági hercehurca nagy része azelőtt zajlott le, hogy Pruitt a főügyészi posztra lépett Oklahomában. A szenátusi meghallgatásán, amelyen mindneki eskü alatt beszél, Pruitt azt mondta, hogy nem csinált semmit, amivel aláásta volna a keresetet. Sőt inkább "támogató" leveleket (többes számban) küldött a bíróságnak, azt szorgalmazva, hogy hozzanak döntést. (Az ügyben még nem született végső bírói döntés.)

A Fusion kiderítette, hogy ez nem igaz. Pruitt csak egyetlen doksit nyújtott be, de az sem változtatott érdemben semmit az ügyön, illetve nem tartalmaz semmiféle bátorítást a bíró felé. Érdekesebb adalék, hogy Pruitt főügyésszé történő megválasztásáért indított kampánya 400 000 dollárnyi támogatást kapott azoktól az ügyvédi irodáktól, melyeknek kliensei a beperelt az állattenyésztő cégek(!), állította a The New York Times.