Trump közölte bizalmasaival: kilép a klímaegyezményből

Három bennfentes szivárogtatta ki, hogy Trump közölte bizalmasaival, a héten ki fogja léptetni az USA-t a párizsi klímaegyezményből. A G7-ek taorminai csúcstalálkozóján Trump nem volt hajlandó semmit elárulni arról, hogyan dönt majd a kérdésben. E hétre energiacégek vezetőivel tervezett találkozót Trump a Fehér Házban, de nem tudni, hogy az eszmecserét még mindig megtartja-e.

2017. május 29.

Klímablog

A világ legfejlettebb, leggazdagabb országait tömörítő G7-ek csoportjának vezetői nyomást gyakoroltak Donald Trumpra, hogy lássa be, szükséges, hogy az USA a párizsi klímaegyezmény hatálya alatt maradjon. Az amerikai elnök viszont továbbra is hallgat arról, hogyan fog dönteni. A szicíliai csúcstalálkozó utolsó napján, május 27-én azt írta a Twitteren, hogy a következő héten (május 29. – június 4.) fog dönteni az ügyben. (Igaz, már a múlt hétre is döntés ígért.)

Ódzkodása, hogy bármilyen formában nyilatkozzon az álláspontjáról, arra utalhat, hogy a végső döntés a kilépés lesz, hiába az erős külső nyomás a maradás mellett. Angela Merkel Trumppal folytatott taorminai tárgyalása után már úgy fogalmazott, valószínűleg véget ért az a korszak, amikor Európa teljes mértékben számíthat a szövetségeseire. Ez alatt persze az USA-t értette.

Az Axios.com három bennfentestől is úgy értesült, hogy Trump azt mondta a „bizalmasainak”, köztük Scott Pruittnak, a Környezetvédelmi Hivatal (EPA) vezetőjének, hogy ki fog lépni a párizsi klímaegyezményből. Nyilván azért nevezte meg a honlap Pruittot, mert az ő köréből szivároghatott ki az infó. A Fehér Ház nem kívánta kommentálni a portál értesüléseit.

A lehetséges kimenetekről és arról, hogy mi következhet, ha az USA kilép a párizsi egyezményből, itt olvashat részletesebben.

A Reuters úgy értesült, hogy e hétre Trump úgy tervezte, összehívja az amerikai energiacégek vezérigazgatóit (értsd: az olajlobbit) és más érintett világvállalatokat, mielőtt dönt a klímaegyezményről, de azt nem tudni, hogy ez a találkozó még mindig napirenden van-e.

A G7-csoport taorminai csúcstalálkozóján a tagok szokatlan zárónyilatkozatot adtak ki, melyben jelezték, hogy nem igazán elégedettek Trump zárkózottságával. (Az ilyen kommünikék általában a pozitívumokat, a közös pontokat szokták kommunikálni, hogy miben értenek egyet vagy jutottak dűlőre az érdekegyeztetésben a felek.)

A kiadott kommüniké is sokat mondó: „Az Egyesült Államok jelenleg átgondolja a klímaváltozással és a párizsi egyezménnyel kapcsolatos politikáját, és ezért nincs abban a pozícióban, hogy csatlakozzon az e kérdésekben kialakított konszenzushoz. Megértve ennek folyamatát, Kanada, Franciaország, Németország, Japán és Anglia kormányai, az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnökei is megerősítették elkötelezettségüket a párizsi egyezmény gyors megvalósítása iránt.”

Forrás: Reuters

Amerikának sem érné meg

A klímavédelmi egyezmény ügye a vasárnapi politikai vitaműsoroknak is egyik fontos témája volt. James Mattis védelmi miniszter a CBS televízió Szemben a nemzettel című műsorában arról beszélt, hogy Trump elnök „nagyon nyitott” a klímavédelmi egyezményre. A tárcavezető szerint európai tárgyalásain az amerikai elnök „kíváncsi volt, hogy más országok vezetői miért képviselik azt az álláspontot, amit képviselnek”.

Lindsey Graham dél-karolinai republikánus szenátor a CNN hírtelevíziónak úgy nyilatkozott: ha Trump kilépteti a klímavédelmi egyezményből az Egyesült Államokat, akkor ezzel azt jelzi, hogy a globális klímaváltozást „blöffnek hiszi, és ezzel nagyon sokat árt a Republikánus Pártnak és az Egyesült Államoknak is”. A héten 22 republikánus szenátor – köztük Mitch McConnell, a szenátus republikánus frakciójának vezetője – nyílt levelet intézett az éppen Európában tárgyaló Donald Trumphoz, s a levélben arra figyelmeztette az elnököt, hogy tartsa be a választási kampányban tett ígéretét, és léptesse ki az Egyesült Államokat a klímavédelmi egyezményből. A szenátorok szerint a nemzetközi egyezményben foglaltak lehetetlenné tennék az elnöknek a szénbányászat már megkezdett megújítását és bizonyos környezetvédelmi intézkedések – már szintén elindított – visszafogását vagy megszüntetését – írta az MTI.