Olyan világban élünk, amikor kismillió fórumon lehet már megszellőztetni titkos, bizalmas, zárt körű használatra szánt dokumentumokat az interneten. Egy nonprofit online adatbázisba töltötték fel 2017 januárjában azt a jelentést, amit az USA 13 államilag finanszírozott tudományos intézete készített az ország éghajlatáról.
Az Egyesült Államokban ugyanis egy rendelkezés szerint ezek az intézetek kötelesek négy évente jelentést készíteni a témában a washingtoni kongresszus számára.
A jelentés Amerika szinte minden szegletét vizsgálta. A tanulmány nem szolgál tudomány- vagy klímapolitikai tanácsokkal a törvényhozók számára.
A tanulmány főbb megállapításai a következők:
- 1980 óta drasztikusan és gyorsan emelkedik az Egyesült Államok átlaghőmérséklete.
- Az elmúlt évtizedek voltak a legmelegebb a legutóbbi 1500 évben.
- A klímaváltozás hatásai a szárazföldön éppúgy érezhetők és kimutathatók, mint az óceán mélyén.
- Ha az emberiség most abbahagyná az üvegházgázok eregetését a légkörbe, akkor is 0,3 Celsius fokkal melegedne a globális éghajlat az évszázad végére.
- Realistán 2 Celsius fokos felmelegedéssel számolhatunk.
A klímaváltozás emberi eredetű
A jelentés határozottan ellentmond Donald Trump korábbi kijelentéseinek, miszerint nem biztos, hogy az éghajlatváltozás emberi eredetű, vagyis civilizációnk üvegházgázkibocsátása okozná. Scott Pruitt, a Környezetvédelmi Hivatal (EPA) igazgatója is ilyen jellegű megállapításokat tett a sajtóban.
A jelentés azonban egyértelművé teszi, hogy a klímaváltozás eredetét, okait megállapító tudományág (attribution science) sokat fejlődött az elmúlt években - már az előző, 2014-es jelentés, a National Climate Assessment óta is.
Ma a tudósok már ki merik mondani:
- "Erős a bizonyíték" arra vonatkozóan, hogy a 2003-as nyári kánikulát és a tikkasztó 2013-as ausztráliai hőhullámot részben a klímaváltozás hozta létre, mely emberi eredetű.
- A 2011-es texasi kánikuláról azonban nem ilyen egyértelmű az összkép, mert a fő kiváltó okok között valószínűleg a La Niña és helyi időjárási "variabilitás" szerepeltek.
- Ugyanakkor egy másik tanulmány arra a konklúzióra jutott, hogy a szélsőséges időjárási jelenségek előfordulásának valószínűeg hússzor nagyobb ma Texasban, mint korábban. Mindezek fényében "közepes szintű" a valószínűsége, hogy a texasi kánikulát a klímaváltozás okozta.
- A globális átlaghőmérséklet 1951 óta folyamatosan emelkedik, és "rendkívül valószínű", hogy ennek oka az emberi légszennyezés, s az ebből létrejövő üvegházhatás.
- "Nagyon magas" a tudósok bizonyossága azt illetően, hogy az USA-ban az 1960-as csökkenő sűrűgése a hideg éjszakáknak, valamint a meleg hőmérsékletű napok gyakoribb előfordulása szintén a klímaváltozásnak tulajdonítható.
- A '80-as évek óta egyre kevesebb a szélsőségesen hideg időjárás az USA-ban, míg a szélsőségesen meleg időjárási jelenségek gyakoribbak. Ez is a klímaváltozás számlájára írható.
- Megszokottá fog válni, hogy gyakran lesznek olyan napok, amelyeken rekordokat döntő magas hőmérsékleteket mérnek.
- Az országos csapadékátlag 4 %-kal nőtt a huszadik század kezdete óta. Az ország nyugati, délnyugati és délkeleti részei egyre szárazabbak, míg a déli és középnyugati régióban több a csapadék.
- Az USA nyugati és északi részének felmelegedését közepes szintű bizonyossággal tudják a klímaváltozással indokolni a tudósok. A délkeleti felmelegedésnél nem tudták megállapítani, hogy köze lenne-e hozzá.
És bár a The New York Times nem indokolta így meg, a jelentés megállapításai közül talán ez a legsúlyosabb:
Alaszkában és az Északi-sarkkörön kétszer gyorsabban melegedik a hőmérséklet a földfelszínen, a talajban és a levegőben, mint a globális átlag. Ennek is emberi tevékenység az oka.
Ez azért szörnyű hír, mert Szibéria éppúgy mint Alaszka dúskál fagyott metánban.
A Princeton University szerint a metán nagyjából harmincszor(!) erősebb üvegházhatású gáz, mint a széndioxid, ami a klímapolitika legtöbbet emlegetett üvegházgáza. A globális felmelegedés és jövőnk a Földön tehát sokban függ attól, hogy a metánkészletek fagyott állapotban maradnak-e, vagy kiolvadnak a fagyott talajból (permafrost) és elkezdenek bugyborékolni az alaszkai tavakban, a légkörbe kerülve.
Forrás: The New York Times